Az Istenért folytatott csata: A fundamentalizmus története

Olvasói vélemények

A könyv a kereszténység, a judaizmus és az iszlám fundamentalizmusának részletes feltárását kínálja, történelmi szemszögből. Karen Armstrong elemzi a modernizáció hatásait ezekre a vallásokra és fundamentalista mozgalmaikra, és éleslátó kommentárokkal szolgál a hitrendszerek összetettségéről és fejlődéséről. A sűrűséggel és a terminológiával kapcsolatos néhány kritika ellenére a művet dicsérik tudományosságáért és a hithez és a szélsőségességhez kapcsolódó kortárs kérdések megértéséhez való relevanciájáért.

Jól kutatott és részletes áttekintés, terjedelmes szójegyzék és bibliográfia, magával ragadó írói stílus, a vallástörténet mély megértése, elengedhetetlen a modern vallási konfliktusok megértéséhez, a fundamentalista mozgalmak együttérző szemlélete.

Sűrű és potenciálisan nehéz az alkalmi olvasók számára, a terminológia miatt erőfeszítést igényelhet a követés, egyes állítások pontatlannak tűnnek, és a könyv nem terjed ki a globális vallástörténet minden aspektusára.

(167 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Battle for God: A History of Fundamentalism

Könyv tartalma:

A huszadik század végén a fundamentalizmus az egyik legerősebb erővé vált a világban, amely megkérdőjelezi a modern világi értékek dominanciáját, és világszerte fenyegeti a békét és a harmóniát. Mégis az emberek nagy része számára érthetetlen marad. Karen Armstrong A harc Istenért című könyvében briliánsan és rokonszenvesen mutatja be, hogyan és miért jöttek létre a fundamentalista csoportok, és mire vágynak.

Látjuk, ahogy a Nyugat a tizenhatodik században egy teljesen újfajta civilizáció megteremtésébe kezdett, amely az élet minden területén változást hozott magával -- gyakran fájdalmas és erőszakos, még ha felszabadító is. Armstrong azt állítja, hogy az egyik dolog, ami a leginkább megváltozott, a vallás volt. Az emberek már nem tudtak ugyanúgy gondolkodni az isteniről, vagy ugyanúgy megtapasztalni azt; a hit új formáit kellett kifejleszteniük, hogy illeszkedjenek az új körülményekhez.

Armstrong a fundamentalizmust a vallásosság egyik új módjaként jellemzi, amely minden nagyobb hitbeli hagyományban megjelent. Az Egyesült Államok protestáns fundamentalizmusára, az izraeli zsidó fundamentalizmusra, valamint az egyiptomi és iráni muzulmán fundamentalizmusra összpontosítva megvizsgálja, hogy ezek a mozgalmak, bár nem egységesek, mindegyike a modernitástól való rettegésből fakadt - gyakran válaszul a többségi társadalom (néha akaratlan, néha szándékos) támadására.

Armstrong a fundamentalista csoportokat összetett, innovatív és modern - és nem a múltba visszahulló - csoportoknak látja, de azt állítja, hogy vallási szempontból kudarcot vallottak. Fenntartva, hogy a fundamentalizmus gyakran szimbiózisban él az agresszív modernitással, és mindkettő nagyobb túlzásokra ösztönzi a másikat, az együttérzést javasolja, mint a mostanra egyre élesedő konfliktus hatástalanításának módját.

BONUSZ: Ez a kiadás tartalmaz egy részletet Karen Armstrong Tizenkét lépés az együttérző élethez című könyvéből.