Comparing Islamic and Conventional Leadership
Mind az iszlám, mind a hagyományos vezetés nagyon széles körben vizsgált jelenség. Jelentős szerepet játszik egy szervezetben a termelékenység, a távollét és a fluktuáció tekintetében.
Az iszlám vezető bármely szervezethez hozzájárulhat az emberek befolyásolásának erejével, mivel erkölcsös és becsületes. Barnard (1968, 63. o.) szerint a vezetés az egyének viselkedésének és magatartásának olyan minőségére utal, amellyel szervezett módon irányítják és vezetik az embereket és tevékenységeiket.
A vezetés olyan eljárásra utal, amelynek során minden magánember inspirálja a személyek csoportját egy kívánt és régóta dédelgetett cél elérése érdekében (H.
H. Friedman & Langbert, 2000.
T. L. Friedman, 2000).
Altalib (2001)) azt állítják, hogy az iszlám vezetés egy folyamatos folyamat, amely a nem fizetett csoportok és szavazók elevenítésére és utasítására irányul, hogy elérjenek egy világos, valamint közös jövőképet. A vezetés jelentős társadalmi hatással bíró szervező és rendező erkölcsi elv. A vezetés egyik javasolt megközelítése úgy tekint rá, mint egy személy azon képességére és szervező erejére, hogy számos ember munkáját irányítsa és vezesse a célok elérésében.
Bolman és Terrence (1995) megfigyeli, hogy az iszlám és a nyugati vezetés közötti legfontosabb különbségek az erény, az erkölcs, valamint az emberi erőforrás területén szerepelnek. Szellemi és elvi szellem (Allah félelme) rendelte alá a kormányzati vezetést Mohamed próféta (SAW), valamint négy kalifánk alatt.