Eredeti címe:
The Ancient Near East in the Nineteenth Century: III. Fantasy and Alternative Histories
Könyv tartalma:
A XIX. század elején az ókori Közel-Keletről a Biblián és a klasszikus irodalmon kívül keveset tudtak. A tizenkilencedik század végére elképesztő átalakulás következett be: az ókori Közel-Kelet történelmének alapvető vázlatait megértették, és a térség anyagi kultúrája a nagyközönség számára is felismerhetővé vált. Ez a háromkötetes tanulmány azt vizsgálja, hogy a nem szakemberek milyen különböző módon találkozhattak az ókori Egyiptommal, Mezopotámiával és a Szentfölddel, és hogyan vontak le és konstruáltak jelentést ezekből a felfedezésekből. McGeough megkérdőjelezi azt a leegyszerűsítő nézetet, miszerint az ókori Közel-Kelet megtapasztalása kizárólag "másság" kérdése volt, és bemutatja, hogy a különböző emberek hogyan tartották saját területüknek a Közel-Keletet, és hogyan teremtettek kapcsolatot az ókori és a mai világ között.
A III. kötet szerint a fikció és a fantázia fontos szerepet játszik a múlttal kapcsolatos elvárások kialakításában. A művészetben a realizmus iránti érzékenység változása azt jelentette, hogy a képzeletbeli víziókat régészeti esztétikával töltötték fel. Az orientalista festészet látszólag realista bepillantást nyújtott az ókori életbe. A színdarabok és az operák az ókori Közel-Keletet használták fel a kortárs kérdéseket feltáró előadásokhoz. A múmiatörténetek humoros időutazás-történetekből az anyagelvűségtől való félelemben gyökerező horrorfikcióvá fejlődtek, a kalandregények pedig a birodalom kötelezettségein és veszélyein töprengtek.
A múltról való gondolkodás e kifejezetten fiktív módjai mellett a tizenkilencedik században az ezoterikus gondolkodás népszerűsége is megnőtt. Az emberek az ősi történelem alternatív változatait kínálták, elképzelve, hogy az ősi vallási gyakorlatok a jelenben is folytatódnak, olyan titkos társaságokon keresztül, mint a szabadkőművesek és a rózsakeresztesek, vagy a mormonizmus és a teozófia új mozgalmaiban. A III. kötet a Közel-Kelet Sigmund Freud és H. P. Lovecraft által kínált értelmezéseinek vizsgálatával zárul, bemutatva, hogy ez a két személyiség hogyan befolyásolta az ókori Közel-Kelet későbbi népszerű tapasztalatait.
