From Antiquity to the COVID-19 Pandemic: The Intellectual Property of Medicines and Access to Health - A Sourcebook
A COVID-19 világjárvány felnagyította a védett gyógyszerek kapcsolódási pontjával járó feszültségeket, valamint a gyógyszeripari feltalálókkal és a jogtulajdonosokkal szembeni erőteljes társadalmi reakciókat. Amint ez az átfogó forrásgyűjtemény mutatja, ezek a feszültségek már az ókor óta fennállnak. A források - a fejjegyzetekkel és a mélyen tájékozott bevezetővel együtt - világosan illusztrálják, hogy a társadalom hogyan alakította ki a szellemi tulajdont a gyógyszerekkel kapcsolatban, hogy azt a vállalkozói szellem és a szabad kereskedelem igényeihez igazítsa, ugyanakkor a közegészségügy szükségleteihez igazítsa.
A két fő feszültségvonalat - védjegyek kontra generikus megjelölések és szabadalmak kontra üzleti titkok - feltáró szövegek a gyógyszerek különleges szellemi tulajdonának és az egészséghez való hozzáférésnek olyan aspektusait tárgyalják, mint a következők:
⬤ a kérdés, hogy az életmentés szempontjából döntő fontosságú találmányokat magánkézben kell-e hagyni, hogy azokat a nyereségesség érdekében hasznosíthassák;
⬤ a védjegyek használatának tiltása bizonyos gyógyszerek megjelölésére;
⬤ egyes jól ismert gyógyszeripari védjegyek megkülönböztető képességének elvesztése;
⬤ az egészségügyi hatóságok, mint egyfajta párhuzamos védjegy- és szabadalmi hivatal;
⬤ a gyógyszeripari védjegyek nagyobb megkülönböztető képességének követelménye - az úgynevezett nagyobb gondosság kötelezettsége;
⬤ a titoktartás alkalmazása a gyógyszeripari találmányokhoz fűződő magánérdekek biztosítására;
⬤ díjak és kitüntetések odaítélése a feltalálóknak a gyógyszeripari magánjellegű tulajdonjogok elismerése helyett; és.
⬤ a találmányok védelme járványok idején.
A források két fejezetre tagolódnak (üzleti azonosítók - védjegyek, földrajzi árujelzők, bolti jelzések - és a tudás elsajátítása - szabadalmak, üzleti titkok), hogy könnyen megérthetővé váljon azon fontos momentumok összefonódása, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a gyógyszerekkel kapcsolatos szellemi tulajdon sajátos formát öltsön.
A válogatott források (több mint 200) kiemelik a gyógyszeriparban tevékenykedő kreatív vállalkozók küzdelmét a szakmájukból való megélhetésért és az ebből fakadó ellentmondásokért, valamint a kormányok által a feszültségek kezelésére elfogadott megközelítéseket. A szellemi tulajdonjog és az egészségügyi jog gyakorlói, a bírák, az egészségügyi szakemberek és a tudósok jobban átlátják majd, hogy a közegészségügy imperatívuszai hogyan alakították és alakítják ki a szellemi tulajdon normáit és elveit, amelyek kifejezetten az általa szolgált társadalmi célokhoz igazodnak.
