Az okozatiság és a modern tudomány

Olvasói vélemények

A könyv egyedülálló érvelést mutat be, amely a determinizmus és a szabad akarat bonyolultságát tárja fel, azt sugallva, hogy a determináció különböző típusai léteznek a kauzalitáson túl, és azt állítja, hogy a szabad akaratnak még mindig lehet helye a determinisztikus keretek között.

A szerző hatékonyan navigál a kauzalitással és a determinizmussal kapcsolatos összetett definíciók között. Az érvelés egyedülálló, és megkérdőjelezi a szabad akarattal kapcsolatos hagyományos gondolkodást. A szöveg értékes meglátásokat tartalmaz a tudományfilozófusok számára, a gravitációval és a differenciálegyenletekkel kapcsolatos bizonyítékokat kínálva.

Néhány olvasónak nehéz lehet elfogadni a fogalmakat, különösen azt a felfogást, hogy minden abszolút determinált lehet. A szerző nem tisztázza kifejezetten az összes következményt, ami zavart okozhat a determinizmus és a szabad akarat közötti kapcsolat tekintetében.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Causality and Modern Science

Könyv tartalma:

Az ok-okozati probléma ismét aktuálissá vált. Bár már nem vagyunk kauzalisták vagy az oksági elv egyetemes igazságának hívei, továbbra is gondolkodunk okokról és hatásokról, valamint a közöttük lévő oksági és nem oksági kapcsolatokról. Ahelyett, hogy indeterministákká váltunk volna, a determinizmust kibővítettük a nem kauzális kategóriákkal. És még mindig azon vagyunk, hogy az okokra és hatásokra vonatkozó alapfogalmainkat és elveinket egzakt eszközökkel jellemezzük. Ennek az az oka, hogy a dolgok útjait nem csupán leírni, hanem magyarázni is akarjuk. Az oksági elv nem az egyetlen eszköz a világ megértéséhez, de az egyik ilyen eszköz.

A kauzalitásról szóló e kiváló könyv negyedik kiadása iránti kereslet egyértelműen bizonyítja, hogy ez az elv továbbra is a filozófiai kutatás fontos és népszerű területe. A nem technikai jellegű és világosan megírt könyv a kauzalitás ontológiai problémájára összpontosít, különös hangsúlyt fektetve az oksági elv helyére a modern tudományban. Mario Bunge először meghatározza az alkalmazott terminológiát, és ismerteti az oksági elv különböző megfogalmazásait. Ezután megvizsgálja a kauzalitás két fő kritikáját, az empirista és a romantikus kritikát, bevezetésként az oksági determinizmus tényleges állításainak részletes kifejtéséhez.

Bunge elemzi az oksági elv tudományban betöltött funkcióját, érintve olyan témákat, mint a tudományos törvény, a tudományos magyarázat és a tudományos előrejelzés. Ezáltal laikusoknak és szakembereknek egyaránt oktatást nyújt egy fogalom történetéről és ellenfeleiről. William A. Wallace professzor, a Kauzalitás és tudományos magyarázat szerzője így nyilatkozott e mű korábbi kiadásáról: "Igazán korszakalkotó műnek tartom ezen a területen.".