The Oxford Handbook of Education and Globalization
A globalizáció a társadalom- és politikatudományok egyik leggyakrabban visszatérő fogalmává vált. A legtöbbször azonban a fogalmat úgy kezelik, hogy nem nagyon van megfelelően artikulált elmélet, amely képes lenne megmagyarázni történelmi eredetét és terjedését.
Az oktatással foglalkozó kutatók számára, akik megpróbálják megvilágítani, hogy a globális változások és folyamatok hogyan hatnak a tanulmányaik területére, ez a helyzet problematikus. Az Oxford Handbook on Education and Globalization egyedülálló módon hozza össze a társadalomelmélet és a politikatudomány vezető szerzőit, és reflektál arra, hogy ez a két különböző diszciplináris megközelítés hogyan kezeli a globalizáció és az oktatás kapcsolatát. Az I.
rész szilárdabb és szorosabb párbeszédet alakít ki a globalizáció elméleteivel régóta foglalkozó társadalomelmélet és az oktatáskutatás között. Bemutatja, megvitatja és összehasonlítja a globalizáció folyamatának és az oktatáshoz való viszonyának elméletére tett három fő kísérletet: a világkultúra neoinstitucionalista elméletét, a materialista és az uralmi perspektívát, valamint Luhmann világtársadalom-elméletét.
A II. rész elemzi azokat a politikai és intézményi tényezőket, amelyek a globális reformok nemzeti és helyi kormányzati szinten történő elfogadását alakítják, hangsúlyozva a különböző kontextusok szerepét a politikai eredmények alakításában.
Foglalkozik a globalizációval kapcsolatos, elsősorban a közpolitika és az összehasonlító politika területén meglévő vitákkal, és feltárja a globalizáció társadalmi, politikai és gazdasági következményeit a nemzeti oktatási rendszerekre, azok szervezeteire és intézményeire nézve.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)