Access to Education in Europe: A Framework and Agenda for System Change
Köszönetnyilvánítás. -Előszó: Sue Waddington, az Európai Felnőttképzési Szövetség elnöke (2008-2013). -1. Bevezetés: A társadalmi-gazdasági szempontból perifériára szorult csoportok oktatáshoz való hozzáférésének fogalmi keretének kidolgozása - Rendszerközpontú megközelítés. -1. fejezet: Összefoglalás. - 2. Az oktatáshoz való hozzáférés rendszerbeli akadályai Európában: Papíralapú kötelezettségvállalások és érdemi hiányosságok. - 2. 1 Az Európai Unió stratégiai prioritása a hozzáférés és az egész életen át tartó tanulás mint a társadalmi befogadás előmozdításának eszköze: Két székely között vergődve az ET2020 célkitűzései között? - 2. 2 A marginalizált csoportok oktatáshoz való hozzáférése: Az egyetemi rangsorok elhanyagolt fókusza. - 2. fejezet: Összefoglalás. - 3. Fogalmi keret és menetrend: Bronfenbrenneren (1979;1995) túl a blokkolt rendszerek strukturális mutatókon keresztül történő kikérdezéséhez. - 3. 1Koncepcionális keret: Bronfenbrenner (1979;1995) rendszerkeretének vallatása a nevelés-, fejlődés- és közösségi pszichológiában az oktatáshoz való hozzáférés érdekében. - 3. 2 A rendszerblokkolásra és a rendszeráthelyezésre való összpontosítás szükségessége az inert rendszerektől az inkluzív rendszerek felé való elmozdulásban: Bronfenbrenner (1979; 1995) rendszerfelfogásának legfontosabb korlátai. - 3. fejezet: Összefoglalás. - 4.
Strukturális mutatók a rendszerszintű változáshoz a marginalizált csoportok oktatáshoz való hozzáférésének érdekében. - 4. 1 A rendszerszintű változások strukturális indikátorainak menetrendje a marginalizált csoportok oktatáshoz való hozzáférése érdekében nemzetközi, nemzeti és intézményi szinten. - 4. 2 Az oktatáshoz való hozzáférés strukturális mutatóinak rendszerszintű felülvizsgálatát alátámasztó fő értelmezési elvek, amelyek a nemzetközi jogokkal kapcsolatos diskurzusból analógia alapján származnak. - 4. 3 Strukturális mutatók: Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) nemzetközi oktatási mutatóinak egyik legfontosabb stratégiai hiányossága. -4. fejezet: Összefoglalás. - 5. A társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportok felsőoktatáshoz való hozzáférése: Mutatók makro-exo szinteken. - 5. 1. A marginalizált csoportok felsőoktatáshoz való hozzáférésének és az egész életen át tartó tanulásnak állami szintű központi mozgatórugója (strukturális mutató) - beleértve az egyértelmű finanszírozási forrásokat. - 5. 2 A társadalmi-gazdasági kirekesztettség megállapítására szolgáló kritériumok pontosítása (strukturális mutató), tekintettel arra a különösen a közép- és kelet-európai országokban megfigyelhető tendenciára, hogy a célcsoportok kiválasztása a könnyebben azonosítható célcsoportokra, például a fogyatékkal élőkre vagy az etnikai kisebbséghez tartozókra irányul - szemben a társadalmi-gazdasági kirekesztettséget tapasztaló csoportokkal. - 5. fejezet: Összefoglalás. - 6.
A társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportok felsőoktatáshoz való hozzáférése: Mutatók makro- és exo-szinten. - 6. 1. Az állam részéről az intézmények formális kötelezettségének szükségessége a hozzáférés javítására, valamint a harmadik szintű intézmények ösztönzésére, például a hozzáférési célok megvalósítása alapján differenciált állami finanszírozásra (strukturális mutató). - 6. 2 Állami ösztönzők a harmadik szintű intézményeken belüli különböző karok és tanszékek számára a hozzáférés javítása érdekében: A kari és tanszéki szintű összpontosítás a hozzáférés növelésére (strukturális mutató). - 6. 3 Hozzáférési stratégia az úgynevezett "elit" egyetemek számára (strukturális mutató). - 6. 4 A célcsoportok, köztük az etnikai kisebbségek képviselete az oktatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos nemzeti szintű döntéshozatali struktúrákban és folyamatokban (strukturális mutató). - 6. 5 A fenntartott helyek rendszere vagy ezzel egyenértékű megközelítés az alulreprezentált csoportok részvételének növelésére a harmadik szinten (strukturális mutató). - 6. 6. Az árvák és a gondozásban lévő fiatalok harmadik szintű oktatáshoz való hozzáférésének koherens támogatási stratégiája (strukturális mutató). - 6. fejezet: Összefoglalás. - 7.
A társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportok felsőoktatáshoz való hozzáférése: Mikro-Meso szintek mutatói. - 7. 1 Oktatási intézményi stratégiák a társadalmi-gazdasági kirekesztettséget tapasztaló csoportok hozzáférésére (strukturális mutató). - 7. 2 Olyan elérési intézményi stratégiák kidolgozása, amelyek túlmutatnak a puszta tájékoztatáson alapuló modelleken (strukturális mutató). - 7. 3 Az iskolai és egyetemi in.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)