Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Towards an Ecumenical Metaphysics, Volume 2: A History of Christian Ecumenical Consciousness
Van-e összefüggés a globalizáció rendszerszintű válsága és az ökumenikus mozgalom jelenlegi "télje" között? Fordítva: a radikális értelemkeresés (amely néha fundamentalista mozgalmakká alakul át) képezheti-e a kortárs társadalmak spirituális, politikai és intellektuális megújulásának alapját, ha egy ökumenikus metafizikán keresztül értelmezzük?
Az Útban az ökumenikus metafizika felé című kötet második kötetében Antoine Arjakovsky ezekre a kérdésekre ad választ a keresztény tudat történetére összpontosító történelmi narratíva segítségével. Az Eric Voegelin által elképzelt "ökumenikus korszak" paradigmája az emberi tudatot tekinti a legmegfelelőbb helynek arra, hogy a világtörténelemben értelmet találjunk. Voegelin különösen kiemelte a keresztény hit szerepét a végesség emberi tudatának megragadásában és az isteni emberiség felé való orientálásában. A történelemnek ez az eszkatológiai felfogása jóval túlterjedt a tisztán zsidó-keresztény kontextuson, és ma már a bolygó minden népét érinti.
John Milbank anglikán teológus kimutatta, hogy a keresztény tudat története döntő jelentőségű a modernitás válságának megértésében. A maga részéről Charles Taylor katolikus filozófus a posztmodernitás válságából való lehetséges kilépésre tett javaslatot. Szükség van azonban egy harmadik, történeti elbeszélésre is, amely megmutatja, hogy a nyugati tudatot belülről gyötri az igazság és a dicsőség, az egyenesség és az igazságosság szüntelenül támadott keresése. Ez a narratíva a keresztény világ ökumenikus tudatának kialakulásáról szól, amelyet az Isten földi országának eszkatológiai keresése, az egyházak azon akarata, hogy nyomot hagyjanak a szekuláris világban, valamint a világról és a bolygóról alkotott nagyszerű elképzelések találkozása jellemez. Történelmileg az Isten és az állam, az egyház és a társadalom különböző ábrázolásai közötti feszültségek és szakadások dinamikája keresztezi, de korunkban gyümölcsözővé tehető egy olyan látásmód befogadásával, amely túlmutat ezen a történelmen, valamint az egység és a szentség, a katolicitás és az apostolkodás keresésével.
