Az órák hazudnak: Tudomány, társadalom és az idő konstrukciója

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Clocks Are Telling Lies: Science, Society, and the Construction of Time

Könyv tartalma:

A tizenkilencedik századig minden idő helyi idő volt.

Gyalog vagy lóháton nem lehetett olyan gyorsan haladni, hogy ne érdekelte volna az embert, hogy a déli órák egyik városból a másikba néhány perccel korábban vagy később érkeztek. A vasút és a távíró feltalálása azonban egy új, összekapcsolt világot teremtett, ahol hirtelen a városok közötti időeltolódás is számított.

A The Clocks Are Telling Lies (Az órák hazudnak) azt vizsgálja, hogy miért mondjuk úgy az időt, ahogyan mondjuk, és bemutatja, hogy az új globális időszámítási rendszer megszervezése nem volt egyszerű feladat. A Sandford Fleminghez hasonló vasútmérnökök által megálmodott szabványos idő ütközött a csillagászok által támogatott egyetemes idővel. Amikor a két fél 1884-ben Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián találkozott, hogy megvitassák az idő szervezésének legjobb módját, a nézeteltérések sokszorosan megmutatkoztak.

Ha a tudományos és mérnöki szakemberek nem tudtak megegyezni, hogyan fog a közvélemény? A vita néhány kulcsszereplőjét követve Scott Johnston feltárja, hogy az emberek hogyan kezelték meglepő módon a globális időmérés ellentmondásait - az olyan fanatikusoktól, mint Charles Piazzi Smyth, aki azért kampányolt, hogy a Nagy Piramis legyen a fő meridián, Maria Belville-től, aki házról házra árulta az időt a viktoriánus Londonban, Moraviantownig és más őslakos közösségekig, amelyek az időmérést az autonómiáért folytatott harcban használták fel. Az elsődleges források széles skálájára támaszkodva a The Clocks Are Telling Lies (Az órák hazudnak) elgondolkodtató elbeszélést kínál, amely a technológia helyett az embereket és a politikát állítja a középpontba a globális időszámítás vibráló történetében.