Az orosz füzér: Orosz népmesék: Fordítás a Moszkvában készült csángókönyvek gyűjteményéből

Eredeti címe:

The Russian Garland: Russian Folk Tales: Translated from a Collection of Chapbooks Made in Moscow

Könyv tartalma:

Színes kiadás. Szerkesztette Robert Steele.

Illusztrálta J. R. De Rosciszewski.

Válogatás a legjobb hagyományos orosz népmesékből, amelyeket az 1830-as évek Moszkvájából származó eredeti paraszti füzetekből fordított le a híres középkorász Robert Steele. A mesék széles skáláját - némelyik hasonló, mások viszont nagymértékben különböznek nyugat-európai megfelelőiktől - kiválóan érzékelteti ez a gyűjtemény, amely olyan csábító címeket tartalmaz, mint "Az enyhe ember és a mogorva felesége" vagy "A legcsodálatosabb és legnemesebb önjátékos hárfa története".

Amint Steele a bevezetőjében megjegyzi, a mesék némelyike nyilvánvalóan német eredetű - átvett és oroszosodott -, mint például a "Hét szimeon" vagy az "Emelyan, a bolond", míg mások ugyanilyen nyilvánvalóan keleti eredetűek. Néhány az orosz eposzokból származik, mint a "Muromi Ilija" és az "Iván, a paraszt fia"; mások későbbi keletűek, mint a "Shemjaka ítélete", aki egy történelmi személyiség, aki 1446 körül élt. Ez az elragadó gyűjtemény a klasszikus orosz kultúrába és folklórba is lenyűgöző - és üdítő - betekintést nyújt, ahogy a szerkesztő rámutatott: Hogy a gyermek "nem napról napra, hanem óráról órára nő", hogy amikor a cár inni akar, "nem sört főznek, nem pálinkát párolnak", mert rögtön kiszolgálják, hogy a hős "háromszor kilenc országon át jut el a harmincadik országba", hogy a testvérek mindig hárman vannak, és hogy a legfiatalabb mindig sikerrel jár ott, ahol az idősebbek elbuknak.

A néprajzosok mindent tudnak róluk, a többieknek pedig bízvást kell hinniük bennük. Tudod, miért nem szabad soha létra alá menni?