Az ortodoxia előtt: A sátáni versek a korai iszlámban

Olvasói vélemények

Shahab Ahmed „Az ortodoxia előtt: A sátáni versek a korai iszlámban” című könyv alapos történelmi vizsgálatot nyújt a sátáni versek incidenséről a korai iszlámban. Ahmed érvel a későbbi iszlám ortodoxia elutasítása ellen, és azt állítja, hogy a korai muszlimok általában történelmi tényként fogadták el az esetet. A könyv elmélyül a hadíszok átadásának bonyolultságában és a korai iszlám szövegek eltérő értelmezésében.

⬤ A sátáni versek incidensének és a korai iszlámban való elfogadásának alapos elemzése.
⬤ Átfogó hivatkozások mind az iszlám tudományosságra, mind a kevésbé ismert szövegekre.
⬤ Új perspektívát kínál Mohamed próféta történelmi emlékezetével kapcsolatban, különbséget téve a különböző elbeszélő hagyományok között.
⬤ Magával ragadó írás, amely mind a tudósok, mind az iszlám tanulmányok szerelmesei számára vonzó.

⬤ A szöveg sűrű és kihívást jelenthet a tájékozódásban, a terjedelmes lábjegyzetekkel, amelyek elvonhatják a figyelmet a fő tartalomról.
⬤ Egyes olvasók számára az iszlám tanulmányok alapos ismerete nélkül nehéz lehet követni az összetett érvelést.
⬤ A szerző korai halála miatt a mű a tervezett szélesebb projekt szempontjából hiányosnak tűnhet.

(8 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Before Orthodoxy: The Satanic Verses in Early Islam

Könyv tartalma:

Mohamed próféta életének egyik legvitatottabb epizódja egy olyan esethez kapcsolódik, amikor állítólag a sátán által sugallt szavakat isteni kinyilatkoztatásnak vélte. A sátáni versek néven ismert, pogány istenségeknek szóló dicséretek ellentmondanak az iszlám hitének, miszerint Allah egy és abszolút. A mai muszlimok - minden felekezetből - tagadják, hogy a sátáni versekkel kapcsolatos incidens megtörtént volna. De ahogy Shahab Ahmed elmagyarázza, a muszlimok nem mindig vallották ezt a nézetet.

Mielőtt az ortodoxia azzal a kérdéssel birkózik, hogy a vallások hogyan állapítják meg az igazságot - különösen az olyan vallások, mint az iszlám, amelyeknek nincs központi hatóságuk a hitek kodifikálására. Az iszlám ortodoxia kialakulásának esettanulmányaként a sátáni versek ma már általánosan elutasított esetét véve Ahmed bemutatja, hogy a korai muszlimok, Kr. u. 632 és 800 között, pontosan az ellenkezőjét vallották. Számukra a sátáni versek a próféta történelmének megalapozott tényét jelentették. Ahmed részletesen bemutatja a muszlimok hozzáállását a sátáni versekhez az iszlám első két évszázadában, és nyomon követi a riwā néven ismert történelmi beszámolók átadási láncolatát.

Yah.

Közvetlenül érinti Mohamed prófétai látomásainak természetét, és a sátáni versek incidensének értelmezése mélyreható jelentőségű kérdés az iszlámban, amely szerepet játszik annak meghatározásában, hogy a muszlimok mit mondhatnak és mit tehetnek jogosan - a mai iszlám világ megértése szempontjából kulcsfontosságú kérdésekről van szó.