Az őrület építészete: Az elmebetegek elmegyógyintézetei az Egyesült Államokban

Értékelés:   (4.5 az 5-ből)

Az őrület építészete: Az elmebetegek elmegyógyintézetei az Egyesült Államokban (Carla Yanni)

Olvasói vélemények

Összegzés:

A könyv az amerikai elmegyógyintézetek átfogó és jól kutatott történetét mutatja be, az építészeti fejlődésükre és az elmeegészségügyhöz való társadalmi hozzáállásra összpontosítva a 18. századtól a 20. századig. Bár a könyvet alapos kutatásaiért és lebilincselő írásmódjáért dicsérik, kritikával kell szembenéznie a pszichiátriatörténettel kapcsolatos pontatlanságok és a több vizuális tartalom iránti igény miatt.

Előnyök:

Alapos kutatás és részletes elemzés
lebilincselő írásmód
jól illusztrált, jó képanyaggal
egy izgalmas és kevéssé kutatott témával foglalkozik
hasznos mind az általános olvasók, mind a tudósok számára
betekintést nyújt az építészet és az elmebetegek kezelése közötti kapcsolatba.

Hátrányok:

Kis betűméret
nem elég fénykép
néhány pontatlanságot jegyeztek fel a pszichiátria történetével kapcsolatban
az alkalmi olvasók számára sűrű lehet
néhány olvasó több információt kívánt volna az egyes épületekről és belső fotókról.

(26 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Architecture of Madness: Insane Asylums in the United States

Könyv tartalma:

A bonyolultan megtervezett, grandiózusan felépített elmegyógyintézetek - amelyek megjelenésükben a klasszikus templomoktól a gótikus kastélyokig terjedtek - egykor az amerikai városok peremén elterülő látványosságnak számítottak. Sok ilyen épületet már régen leromboltak, és a megmaradtak egy gyakran kegyetlen rendszer komor emlékei. A tizenkilencedik század nagy részében azonban ezek az elmegyógyintézetek megtestesítették az orvosok és a szociális reformerek széles körben elterjedt hitét, miszerint az elmebaj gyógyítható betegség, és hogy a környezet - különösen az építészet - a leghatékonyabb gyógymód.

Az őrület építészetében Carla Yanni a terápiás tervezés lenyűgöző történetét meséli el, Amerika első, kifejezetten az elmebetegek számára épített intézményeitől a század második felének elmegyógyintézet-építési őrületéig. Yanni vizsgálatának középpontjában Dr. Thomas Kirkbride, a pennsylvaniai születésű kvéker áll, aki az 1840-es években újszerű megoldást dolgozott ki az elmebetegek elhelyezésére, amely a betegség súlyossága szerinti elkülönítést, a kezelés és felügyelet megkönnyítését, valamint a szellőzést helyezte előtérbe. A polgárháború után amerikai építészek országszerte Kirkbride-tervű kórházakat terveztek.

A század vége előtt a Kirkbride-terv iránti érdeklődés kezdett csökkenni. Sok intézet emberi raktárrá romlott, ami megerősítette a Kirkbride által szorgalmazott monolitikus struktúrák elleni érveket. Ezzel egyidejűleg az orvosi szakma a mentális betegségek neurológiai megközelítését kezdte elfogadni, amely az építészetet a kezelés szempontjából nagyrészt irrelevánsnak tekintette.

A bőségesen illusztrált The Architecture of Madness (Az őrület építészete) friss és eredeti pillantást vet az amerikai orvosi intézmény évszázadokon át tartó, a terápiás építészetre mint a társadalmi betegségek gyógyításának módjára irányuló érdeklődésére.

Carla Yanni a Rutgers Egyetem művészettörténész professzora és a Nature's Museums (A természet múzeumai) című könyv szerzője: A viktoriánus tudomány és a bemutatás építészete.

A könyv egyéb adatai:

ISBN:9780816649402
Szerző:
Kiadó:
Kötés:Puha kötés
A kiadás éve:2007
Oldalak száma:256

Vásárlás:

Jelenleg kapható, készleten van.

A szerző további könyvei:

Az őrület építészete: Az elmebetegek elmegyógyintézetei az Egyesült Államokban - The Architecture of...
A bonyolultan megtervezett, grandiózusan...
Az őrület építészete: Az elmebetegek elmegyógyintézetei az Egyesült Államokban - The Architecture of Madness: Insane Asylums in the United States

A szerző munkáit az alábbi kiadók adták ki:

© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)