Eredeti címe:
The Natural State of Medical Practice: Implications
Könyv tartalma:
Ez a csúcspontot jelentő, egyesek szerint apokaliptikus kötet tizennyolc válogatott témát elemez Az orvosi gyakorlat természetes állapota című háromkötetes történeti műből, a mai világra vonatkozó relevanciájuk szempontjából, a középpontban a közös polgársággal, mint az emberi fejlődés egyetlen forrásával. Az emberi haladásról szóló izagoriális elméletét felhasználva, amelyet e kötetek bizonyítékai támasztanak alá, Dr.
Adams tisztázza az emberi szabadság, erkölcs, erény és a természetes jogok elismerésén alapuló haladás létfontosságú szerepét, (2) kifejti a természetjog (Tízparancsolat) és a reformáció sarkalatos szerepét a modern haladásban, és (3) azonosítja a tekintélyelvű kormányzás anatémáját, amely nemcsak a rossz döntéseknek és a választás ellenőrzésének köszönhető, hanem a közös polgárság marginalizálásával a választási lehetőségek korlátozásának is, amelyek közül választhatunk. Miután bebizonyította, hogy az emberi haladás izagoriális elmélete a politikai és az apolitikai területekre egyaránt alkalmazható, a kötet arra a következtetésre jut, hogy a világtörténelem egyetlen igazi és érett civilizációja a zsidó-keresztény. Mivel e civilizációnak a polgári szabadság és a jótékonykodás melletti kiállását - beleértve a várható emberi élettartam megduplázását - egyre inkább átveszik az átlagpolgárok szerte a világon, a filozófiai, politikai, vallási és technikai gondolkodás humánus egybeesése jót ígér az emberiség jövője szempontjából.
De az elit politikai osztályok egyre inkább lealacsonyítják, akik az átlagemberek irányítása és irányítása érdekében egyre kiterjedtebb nemzeti és globális kormányzást követelnek. William H.
Adams, MD, FACP, DCMT (London) az orvosi gyakorlat természetes állapotának keresését egy nagy New York-i városi kórház munkatársaként kezdte el. Mivel elégedetlen volt az elmúlt évtizedek orvosi gyakorlatának egyes aspektusaival, nyugdíjazása után folytatta a keresést, amely húsz év elteltével ebben a négykötetes tanúságtételben csúcsosodott ki az átlagember és -nő csoportszabadságának az emberi fejlődésben betöltött szerepéről.
