Az őslakos népek és az éghajlatváltozás Latin-Amerikában és a Karib-térségben

Eredeti címe:

Indigenous Peoples and Climate Change in Latin America and the Caribbean

Könyv tartalma:

Ez a könyv az éghajlatváltozás és az éghajlati változékonyság Latin-Amerika és a Karib-térség hegyvidéki, alföldi és tengerparti területein élő őslakos népekre és közösségekre gyakorolt társadalmi hatásaival foglalkozik. Az őslakosok a régióban már most is érzékelik és tapasztalják az éghajlatváltozás és a változékonyság negatív hatásait.

Sok őslakos közösség nehezen tud kulturálisan fenntartható módon alkalmazkodni. Valójában az őslakosok gyakran magukat okolják a természetben megfigyelt változásokért, annak ellenére, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása korlátozott. Nemcsak a megélhetésük életképessége kerül veszélybe, ami élelmezési bizonytalanságot és rossz egészségi állapotot eredményez, hanem kulturális integritásuk is veszélybe kerül, ami aláássa a hagyományos intézmények és hatóságok által nyújtott megoldásokba vetett bizalmat.

A könyv három nagy ökoföldrajzi régióban - az Amazonas vidékén, az Andokban és az Andok alatti területeken, valamint a Karib-térségben és Mezoamerikában - az őslakos közösségek körében végzett terepkutatáson alapul. A gyors és lassú lefolyású természeti veszélyeknek kitett területek között a megfigyelt hatások tekintetében jelentős régiók közötti különbségeket állapít meg.

Mezoamerikában és a Karib-térségben az egyre súlyosabb viharok és hurrikánok kárt okoznak az infrastruktúrában és a vagyonban, sőt, földterületeket veszítenek el, ami csökkenti a megélhetési forrásokhoz való hozzáférést. A kolumbiai Amazonas vidékén a csapadék és az évszakok változásai közvetlen és közvetlen hatással vannak a megélhetésre és az egészségre, mivel a termés gyakran nem terem meg, és a halállomány szaporodását veszélyeztetik a folyók apályának és apályának változásai. Az Andok régiójában a termények és az állatállomány számára szükséges vízhiány, az ökoszisztémák eróziója és a biológiai sokféleség változása veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, mind az őslakos falvakban, mind az őslakos mezőgazdaságtól függő lakosság körében, ami széles körű migrációt okoz a már így is zsúfolt városi területek felé.

A tanulmány célja, hogy jobban megértsük, milyen összetett módon hat az éghajlatváltozás az őslakos közösségekre, és milyen lehetőségek vannak arra, hogy javítsuk ellenálló képességüket és alkalmazkodóképességüket ezekkel a jelenségekkel szemben. A cél az őslakosok jogainak és lehetőségeinek javítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, valamint a hatékony és fenntartható alkalmazkodási kezdeményezések kialakítására irányuló erőfeszítések irányítása.