Értékelés:
Az Erasmus által írt „A bolondság dicséretéről” szóló kritikák a csodálat és a csalódottság keverékét tükrözik. Az olvasók nagyra értékelik a szatirikus és szellemes prózát, amely a 16. század felsőbb osztályait és vallási szokásait bírálja, és sokan humort és éleslátást találnak a bolondság feltárásában. Mások azonban küzdenek a sűrű írásmóddal, a bonyolult mondatszerkezettel és a megértés nehézségeivel, ami arra utal, hogy a könyv nem biztos, hogy alkalmas az alkalmi olvasók számára. A fordítási problémák és a könyv fizikai minősége is panaszt gyűjtött.
Előnyök:⬤ Humoros és szellemes próza
⬤ éleslátó társadalom- és valláskritika
⬤ leköti az olvasó elméjét
⬤ reneszánsz gondolatokat tükröző klasszikus
⬤ szórakoztató a türelemmel rendelkező és a történelmi irodalmat kedvelő olvasók számára.
⬤ Nehéz írásmód, hosszú mondatokkal
⬤ kihívás követni
⬤ néhány olvasó unalmasnak találta
⬤ gyenge fordítás és fizikai könyvminőségi problémák
⬤ nem alkalmas alkalmi olvasásra vagy a téma iránti erős érdeklődés nélkül.
(42 olvasói vélemény alapján)
In Praise of Folly
Erasmus kevesebb mint egy hét alatt írta meg az ironikus irodalom remekművét, az In Praise of Folly-t, miközben Olaszországból Angliába tartott, hogy meglátogassa jó barátját, Thomas More-t. Csupán saját maga szórakoztatására írta, és megdöbbentette azonnali és széles körű népszerűsége.
A papságról, a felsőbb osztályokról és az általános nagyképűségről szóló szatírája azonban, amelyet Bolondság istennő, az ifjúság és a gazdagság leánya mesél el, nagy visszhangot keltett, és egyes történészek a protestáns reformáció egyik katalizátorának tartják. Ez csalódást okozhatott Erasmusnak, aki bár kritikusan viszonyult az egyházhoz, soha nem állt szándékában a szakadást szorgalmazni, és haláláig hűséges híve maradt. Erasmus időtlen klasszikusát ma is rendszeresen olvassák az egyetemi angol kurzusokon, és ma is ugyanolyan aktuális, mint amikor közel ötszáz évvel ezelőtt megírták.
DESIDERIUS ERASMUS holland humanista, tudós és teológus (1466? -1536) talán leginkább az In Praise of Folly (A bolondság dicsérete) című művéről emlékeznek rá. További művei közé tartozik A keresztény lovag kézikönyve (1503), Instituto principis Christiani (1516) és Colloquia familiaria (1518).
