Értékelés:
A könyv az oszmán katonai struktúra és logisztika részletes és jól megalapozott feltárását nyújtja, és elsősorban a hadtörténelem iránt mélyen érdeklődő olvasóknak szól. Ugyanakkor kritika érte félrevezető címe és a tényleges katonai taktikák és csaták mélyreható ismertetésének hiánya miatt.
Előnyök:⬤ Jól kutatott, kiterjedt idézetekkel és eredeti oszmán forrásokkal.
⬤ Kiváló térképekkel és diagramokkal támasztja alá a tartalmat.
⬤ Alapos elemzést nyújt az oszmán katonai műveletek logisztikájáról, adminisztrációjáról és motivációiról.
⬤ Magával ragadó írásmód, amely eloszlatja az oszmán hadsereggel kapcsolatos mítoszokat.
⬤ Értékes referencia az oszmán történelmet vagy hadtörténelmet tanulmányozók számára.
⬤ Félrevezető cím, mivel inkább a logisztikára és az adminisztrációra összpontosít, mint a tényleges katonai taktikára.
⬤ A csaták és a konkrét katonai stratégiák korlátozott lefedettsége.
⬤ Talán nem alkalmas a könnyed vagy szórakoztató olvasmányt kereső alkalmi olvasók számára.
(9 olvasói vélemény alapján)
Ottoman Warfare 1500-1700
Az oszmán hadviselés az oszmán hadigépezet lenyűgöző és eredeti vizsgálata, amely részletesen bemutatja az Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten elért sikereit. A könyv elsősorban az oszmán katonai szervezet kialakulására és az azt követő, a változások időszakában az oszmán társadalomra gyakorolt hatására összpontosítva helyreállítja a meglévő szakirodalomban tapasztalható historiográfiai egyensúlyhiányt, és elemzi, hogy miért álltak az oszmánok ilyen intenzív katonai érdeklődés középpontjában.
Az oszmán hadtörténelem fiskális, technológiai, taktikai és politikai dimenzióiról már számos könyv született; kevés kísérlet történt azonban arra, hogy a háború fizikai és pszichológiai valóságát, ahogyan azt az oszmán katonák átélték, újrateremtse vagy felidézze. Rhoads Murphey igyekszik orvosolni ezt az egyensúlytalanságot, előnyben részesítve a hadműveleti kérdéseket, és részletes tanulmányt nyújt több hadjáratról: élénk leírásokat kapunk például az 1638-as bagdadi lövészárokban zajló életről az ásókkal, akik összesen öt mérföldet ástak napi 50 méteres sebességgel.
Murphey elemzése nem önmagában az oszmánok sikerére vagy kudarcára összpontosít az egyes hadjáratokban; arra összpontosít, hogy megértsük azt a tényleges folyamatot, ahogyan az oszmán hadigépezet működött. Ez a régóta várt mű lesz a kora újkori oszmán hadviselés meghatározó tanulmánya, és felbecsülhetetlen értékű lesz az Oszmán Birodalom és általában a kora újkori európai történelem tanulmányozói számára.
