Az ószövetségi papok és az új pap

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Old Testament Priests and the New Priest

Könyv tartalma:

Az elmúlt évtizedekben szenvedélyes viták folytak az egyházban a papság természetéről. Vanhoye bíboros klasszikus tanulmánya, amely eredetileg 1986-ban jelent meg angolul, a papokról és a papságról szóló újszövetségi szövegek nyomán egy nagyon szükséges exegézist nyújt.

Az első században a papság kérdése különálló kérdés volt az egyházi szolgálatok kérdésétől. Ez a könyv a papságról szóló szövegek három sorozatát azonosítja, amelyeket az Újszövetség tartalmaz. Az első sorozatban a papság szókészletét csak a zsidó papokkal és főpapokkal kapcsolatban használják, vagy - csak egy esetben - a pogány papokkal kapcsolatban.

A második sorozatban, amelynek szövegei mind együttesen egyetlen írásban, a Zsidókhoz írt levélben találhatók, maga Krisztus hirdeti magát, mégpedig nagy nyomatékkal, papnak és főpapnak, és az ő papsága és a régi papság közötti összehasonlítás történik.

Végül néhány más szövegben, amelyek egy harmadik sorozatot alkotnak, a papságot maguknak a keresztényeknek tulajdonítják. Az Újszövetségre figyelve és a szövegek által vezérelve egyre inkább osztozunk a papság mély értelmének felismerésében.

Vanhoye bíboros nem próbál megoldásokat erőltetni a különböző felmerülő problémákra és vitákra, hanem egy olyan exegetikai elmélkedésre hív bennünket, amely átalakíthatja megértésünket. Albert Vanhoye bíboros SJ 1923-ban született a franciaországi Hazebrouckban. Tanított a Gregorián Egyetemen és a Lateráni Egyetemen, majd 1963-tól professzorként a római Pápai Bibliai Intézetben, ahol 1984 és 1990 között rektor volt.

A Pápai Bibliai Bizottság tagja volt 1984-2001 között, 1990-2001 között pedig titkárként tevékenykedett. 1978-tól a Katolikus Nevelés Szent Kongregációjának, 1990-től pedig a Hittani Kongregációnak a konzultora. Bíborossá 2006-ban nevezték ki.