Az ötödik királynő: És hogyan került az udvarba

Olvasói vélemények

A könyv VIII. Henrik és ötödik felesége, Katharine Howard kapcsolatára összpontosító elbeszélés, amelyben a politikai intrikák és a személyes drámák keverednek. Míg egyes olvasók szerint a könyv részletgazdag és jól kutatott, másoknak nehézséget okoz a sűrű nyelvezet, a lassú tempó és a bonyolult cselekmény.

⬤ A Tudor-udvar dinamikájának jól kutatott ábrázolása
⬤ érdekes politikai intrikák
⬤ szépen felépített elbeszélés
⬤ érdemes olvasmány a Tudor-kor történelmének kedvelőinek
⬤ bemutatja a királyi élet megpróbáltatásait.

⬤ Nehéz követni a korhű nyelvezet miatt
⬤ lassú kezdés
⬤ nem minden olvasó számára lebilincselő
⬤ egyesek sűrűnek és unalmasnak találták
⬤ nem biztos, hogy alkalmas a Tudor-korszak történelmével ismerkedőknek.

(12 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Fifth Queen: And How She Came to Court

Könyv tartalma:

Az Ötödik királynő Ford Madox Ford angol író történelmi regénytrilógiája, amely az Ötödik királynőt tartalmazza: And How She Came to Court (1906), Privy Seal (1907) és The Fifth Queen Crowned (1908). A regény erősen fiktív módon mutatja be Katharine Howard VIII. Henrik udvarába való érkezését, a királlyal kötött házasságát és halálát.

E trilógia fő erősségének számos írórajongó és kritikus - nevezetesen Graham Greene, Alan Judd és William Gass - impresszionista jellegét, a Tudor-angol nyelv hiteles közelítésének megteremtését és a sikeres atmoszférateremtést tartja.

Az egyik kritikus szerint egyértelműen irodalmi regény, megkerülhetetlen mű, és kerülendő minden olyan olvasó számára, aki az átláthatatlanabb stílust kedveli.

Graham Greene azt írta, hogy "Az ötödik királynőben Ford az impresszionista módszert próbálja ki". A királyt egy "árnyékhoz" hasonlítja, a történet középpontjában Katharine és Cromwell küzdelme áll. Felmerül a kérdés, hogy a Király megvilágítása inkább színpadi produkcióra, mint regényre hasonlít-e, ismét inkább fikcióra, mint valóban történelmi stílusra utalva.

Alan Judd a szerző 1991-es életrajzában megállapítja, hogy ez a változat "nem akadályozza a valóságérzetet" a Tudor-angolok mesterkélt ábrázolásának hatásos stílusában. A szerző párbeszédeit a költészethez hasonlítja. (wikipedia.org)