Az otrantói kastély

Olvasói vélemények

Horace Walpole Az otrantói kastély című művét az első gótikus regényként tartják számon, és az olvasók vegyes kritikákat kaptak róla. Míg sokan nagyra értékelik történelmi jelentőségét és a műfajban betöltött úttörő szerepét, mások szerint az írói stílus és a jellemfejlődés a mai mércével mérve hiányos. A könyv a melodráma és a komédia elemeit ötvözi, és az olvasók szerint gyakran unalmasnak és kiszámíthatónak tűnik, különösen azok számára, akik nem ismerik a gótikus irodalmat. Összességében egyetértés van abban, hogy az irodalomtörténeti helyéért érdemes elolvasni, de nem biztos, hogy a mai ízlésnek megfelel.

⬤ Történelmi jelentősége, mint az első gótikus regény.
⬤ Érdekes, régi stílusú költői nyelvezet.
⬤ Gyors olvasmány (kb. 70-130 oldal).
⬤ Érdekes cselekményelemek, amelyek a későbbi gótikus műveket inspirálták.
⬤ Az Oxford World Classics kiadásában jó tudományos ismeretek és kontextus.
⬤ Nosztalgikus érzés a korai gótikus trópusok iránt.
⬤ A karakterek és a cselekmény fordulatai a gótikus irodalom korai fejlődését mutatják.

⬤ Az írásmód a kora miatt untathatja a modern olvasót.
⬤ A karakterekből hiányzik a mélység és a fejlődés.
⬤ A cselekményt mesterkéltnek és unalmasnak tartják.
⬤ A természetfeletti elemek talán nem képesek hatékonyan felfüggeszteni a hitetlenséget.
⬤ A hosszú bekezdések és a próza nehezen követhető.
⬤ Egyesek szerint inkább szándékolatlanul komikus, mint valóban ijesztő.

(315 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Castle of Otranto

Könyv tartalma:

A következő művet egy ősi katolikus család könyvtárában találták Észak-Angliában. Nápolyban nyomtatták, fekete betűkkel, 1529-ben.

Hogy mennyivel korábban íródott, nem derül ki. A főbb események olyanok, mint amilyeneket a kereszténység legsötétebb korszakaiban hittek; de a nyelvezetben és a viselkedésben semmi sincs, ami a barbárságra emlékeztetne. A stílus a legtisztább olasz.

Ha a történetet a feltételezett megtörtént időpont közelében írták, akkor 1095, az első keresztes hadjárat kora és 1243, az utolsó keresztes hadjárat dátuma között, vagy nem sokkal utána keletkezhetett. A műben nincs más olyan körülmény, amely alapján megsejthetnénk, hogy a jelenet mely időszakban játszódik: a szereplők nevei nyilvánvalóan kitaláltak, és valószínűleg szándékosan álcázták őket: a háziak spanyol nevei mégis arra utalnak, hogy a művet nem írták meg, amíg az arragóniai királyok nápolyi letelepedése meg nem tette ismertté a spanyol elnevezéseket abban az országban.

A dikció szépsége és a szerző buzgósága (amelyet azonban egyedülálló ítélőképesség mérsékel) együttesen arra engednek következtetni, hogy a mű keletkezési ideje alig előzte meg a lenyomat keletkezési idejét. A levelezés akkoriban volt a legvirágzóbb állapotban Itáliában, és hozzájárult a babonák birodalmának eloszlatásához, amelyet akkoriban a reformátorok oly erősen támadtak.