Eredeti címe:
A Cultural History of the Home in the Age of Empire
Könyv tartalma:
A 19. században az otthon mint kulturális konstrukció és mint megélt gyakorlatok összessége minden korábbinál erőteljesebbé vált a nyugati világban. A Nyugat a birodalmi terjeszkedés, az iparosodás és a kereskedelem példátlan időszakát élte át, amely átalakította azt, hogy az emberek hol és hogyan alakították ki otthonukat. A tudományos fejlődés és az egyre növekvő tömegtermelés anyagilag is megváltoztatta az otthonokat, hazai technológiákat és új árukat hozott.
Ez a kötet azt vizsgálja, hogy a 19. században világszerte hogyan képzelték el és gyakorolták az otthont és az otthonteremtést. A birodalmak megszerzése például nemcsak a nyugat-európai otthonok új területeken való megalapozásához vezetett, hanem azt is megerősítette, hogy az európaiak a felsőbbrendű kultúrák, a patriarchális kapcsolatok és az életvitel őrzőiként tekintettek magukra.
Ebben az időszakban alakult ki az otthon erőteljes közös kulturális eszméje - amelyet a növekvő városi középosztály támogatott -, és amely az otthont a kaotikus és zajos iparosodott világ elől menedéknek tekintette. Ennek az elképzelésnek lényeges része volt a nemek közötti egyenlőség. Az ideális otthon megalapozását férfi- és női erényekkel egyaránt elvárták: nagyobb hangsúlyt fektettek a férfi kenyérkereső eszményére, és hangsúlyozták, hogy a nőknek kell fenntartaniuk a háztartás anyagi szerkezetét és érzelmi környezetét. Miközben ezeket az elképzeléseket Nyugat-Európa és Észak-Amerika nyomtatott kultúrájában osztották és terjesztették, a megvalósításuk és a gyakorlatuk tekintetében óriási különbségek mutatkoztak. Az otthont osztályonként és fajonként másként élték meg; az identitás különböző formái és a társadalmi-gazdasági erőforrások szintjei különböző otthonteremtési gyakorlatokat alakítottak ki. Ez a könyv, miközben bemutatja az otthon kulturális jelentőségét, feltárja az otthon megélésének különböző módjait a 19. században.
