Az övék a királyság

Olvasói vélemények

Robert Lupton „Az övék az ország” című könyve olyan rövid történetek és vignetták gyűjteménye, amelyek városi kérdésekkel, a szegények iránti együttérzéssel és a belvárosi környezetben végzett lelkészi munka összetettségével foglalkoznak. A kötet éleslátó reflexiókat kínál, és arra készteti az olvasót, hogy újragondolja a szolgálathoz és a szociális munkához való hozzáállását. Ugyanakkor nem biztos, hogy konkrét megoldásokat kínál a tárgyalt problémákra, amit néhány olvasó korlátozónak talált.

⬤ Nagyszerű üzenet és éleslátó elmélkedések a városi problémákról és a szolgálatról.
⬤ Könnyen olvasható, lenyűgöző történetekkel és személyes tapasztalatokkal.
⬤ Elgondolkodtató, mély elmélkedésre és csoportos vitára ösztönöz.
⬤ Segít az olvasóknak megérteni a rászorulók segítésének összetettségét.
⬤ Inspiráló a missziós munkában és a városi szolgálatban résztvevők számára.

⬤ Hiányoznak a konkrét megoldások a feltárt problémákra.
⬤ Néhányan úgy találták, hogy a kezdeti történetek után már nem olyan mélyreható vagy túlságosan leegyszerűsítő.
⬤ Rövidnek vagy kevésbé informatívnak tűnhet más, hasonló témájú könyvekhez képest.
⬤ A cím félrevezető lehet a tartalom fókuszát illetően.

(35 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Theirs Is the Kingdom

Könyv tartalma:

„Isten kegyelmének megragadó felfedezése ott, ahol a legkevésbé számítunk rá - a város pusztuló magjában.” --Ronald A. Nikkel, a Prison Fellowship International elnöke.

„Lupton szolgálatának története az egyik leginspirálóbb Amerikában. Azok közülünk, akik megpróbálnak valami értékeset megvalósítani a városi környezetben, példaképként tekintenek rá és munkatársaira.” --Tony Campolo, a Történetek, amelyek táplálják a lelkedet szerzője

Robert Lupton, a városi lelkészi szolgálat aktivistája azzal a szándékkal költözött Atlanta egy magas bűnözéssel sújtott negyedébe, hogy Krisztus üzenetét elvigye a gettóba - ám a város városi talaján már virágzó lelki élet megalázó felfedezése arra kényszeríti a lelkészt, hogy újra megvizsgálja saját lelke legmélyebb bugyrait, szembesüljön saját lekezelő, materialista hozzáállásával és azokkal az előítéletekkel, amelyeket ő maga is táplált a városi szegényekkel szemben.