Az udvariasságról: More Restorative Reflections: Where has all the civility gone?

Olvasói vélemények

Az „Az udvariasságról: More Restorative Reflections” című kötetét John Robert-Curtain elgondolkodtató verseiért dicsérik, amelyek világos és közérthető módon tárgyalják az olyan összetett témákat, mint a kedvesség, az igazságosság és a megbocsátás. Az olvasók nagyra értékelik, hogy képes önvizsgálatra és elmélkedésre ösztönözni az udvariasságról és az emberi kapcsolatokról. Néhány olvasó azonban zavarónak találta a műalkotásokat, és úgy érezte, hogy azok megszakítják a versek folyását.

⬤ Elgondolkodtató versek, amelyek összetett témákat járnak körül.
⬤ Könnyen érthető és emészthető.
⬤ Kedvességre és önvizsgálatra ösztönöz.
⬤ Jól szerkesztett, gépelési és nyelvtani hibák nélkül.
⬤ Gyorsan olvasható, így minden olvasó számára alkalmas, beleértve azokat is, akik általában nem szeretik a költészetet.

⬤ Néhány olvasó a képeket zavarónak tartja.
⬤ Egyesek szerint a versek néha inkább prózának tűnnek.
⬤ Néhány vers egyes olvasók számára unalmasnak tűnhet.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

On Civility: More Restorative Reflections: Where has all the civility gone?

Könyv tartalma:

E versgyűjtemény középpontjában az udvariassággal kapcsolatos gondolataim állnak, és a versek megírása helyreállító volt számomra, valamint e régi fogalom megértése szempontjából.

Az illem és az udvariasság hagyományos fogalmától kezdve (George Washington, Rules of Civility & Decent Behavior, 1744), az együttérzés, a méltóság, az emberi érték, az emberi érték, a megbocsátás és az önméltóság finomabb fogalmain át, ez a gyűjtemény egy olyan fogalom megértésére és magyarázatára tett kísérlet, amely az idők során és a különböző kultúrákban változott. A fogalmat gyakran összekapcsolják a civilizációval és a civilizációval, mivel ugyanaz a szótövük, de a civilizáció aktívabb, alapvetőbb és személyesebb. "Egymással szemben civilnek lenni sokkal aktívabb és pozitívabb jó, mint a puszta udvariasság vagy udvariasság"(Robert B. Pippin, The Persistence of Subjectivity, 2005).

Ahhoz, hogy az udvariasságot teljes mértékben megértsük, újra kell értékelni a status quo-t, és az emberek kölcsönös függőségének ősi elveire kell építeni (Dalai Láma, Beyond Religion, 2011). A civilizáció tehát összekapcsolódik az együttérzéssel, az igazságossággal és az emberséggel.

Az udvariasságról való elmélkedés során fontos kutatási kérdés: "Mikor vált az emberi élet eldobhatóvá, és meg tudjuk-e fordítani ezt a hiedelmet?". " Amennyire az udvariasságot jellemzően olyan tulajdonságokkal hozzák összefüggésbe, mint az udvariasság és a jó modor tanúsítása, a kortárs társadalmi és politikai teoretikusok egyre inkább olyan polgári erényeket képviselnek, mint a tolerancia, a megkülönböztetésmentesség és a nyilvános ésszerűség.

A civilizáció tehát "több", mint a jó modor (Melanie White, An Ambivalent Civility, Canadian Journal of Sociology, 2006).