Értékelés:
Walter LaFeber „Az új birodalom” című könyve átfogó elemzést nyújt Amerika 1865 és 1898 közötti expanziós politikájáról, és ezzel jelentős hiányt pótol e fontos időszak történelmi ismereteiben. LaFeber amellett érvel, hogy a gazdasági motivációk és az iparosodás által vezérelt új piacok iránti igény döntő szerepet játszottak az amerikai külpolitika alakításában, különösen az 1890-es évek gazdasági nehézségei idején.
Előnyök:A könyvet dicsérik alapos kutatásaiért, olvasmányosságáért és azért, hogy képes kitölteni az amerikai terjeszkedéssel kapcsolatos fontos történelmi hiányosságokat. Szilárd alapot nyújt a 19. századi amerikai külpolitika megértéséhez, és megkérdőjelezi az amerikai expanzióval kapcsolatos hagyományos nézeteket. Az olvasók meggyőzőnek találják a gazdasági motivációkkal kapcsolatos érveit, amelyek nélkülözhetetlenek Amerika globális hatalommá válásának megértéséhez.
Hátrányok:Egyes kritikák megemlítik, hogy bár a könyv informatív, hiányozhat belőle a neves akadémikusoktól elvárható briliánsság. Emellett kritikák érik a könyv egyes témák mélységét, különösen az 1870-es és 1880-as évek korábbi évtizedét illetően, és azt sugallják, hogy több részletesség hasznos lett volna.
(6 olvasói vélemény alapján)
The New Empire
A kiváló történész, Walter LaFeber e klasszikus művében bemutatja széles körű befolyással bíró érvelését, amely szerint a gazdasági okok voltak az elsődleges erők, amelyek Amerikát a tizenkilencedik században világhatalomra juttatták. A Cornell University Press büszkén adja ki ezt a harmincöt éves jubileumi kiadást, a szerző új előszavával.
„Ebben a Beveridge-díjas tanulmányban Walter LaFeber... a XIX. század végi amerikai diplomácia látszólag csendes felszíne alá hatol, amelyet nem zavartak meg nagy háborúk és nem különböztettek meg fontos politikai nyilatkozatok.
Megállapítja, hogy az amerikai diplomácia alakítói úgy vélték, hogy a külföldi piacok bővülése a gyógyír a visszatérő depressziókra..... A XIX.
század végi amerikai külpolitikára gyakorolt gazdasági nyomás alapos dokumentálásával a szerző a nemzeti tapasztalatok egy árnyékos szegletét világította meg.... Most újra kell vizsgálni azt az elméletet, hogy Amerikát az események olyan világhatalmi pozícióba taszították, amelyre soha nem törekedett, és amelynek betöltésére nem volt felkészülve.
Ugyancsak megkérdőjeleződik az a tézis, hogy az amerikai politikai döntéshozók az utópisztikus idealizmus bizonytalan iránytűjére támaszkodtak az irányvonal meghatározásában.” - American Historical Review.
