Olvasói vélemények
Összegzés:Luc Ferry könyve kritikusan vizsgálja a mélyökológiát és annak lehetséges következményeit a demokráciára és a humanizmusra nézve, ellentmondásos kapcsolatokat teremtve a radikális környezetvédelem és a történelmi mozgalmak között. A könyvet dicsérték éleslátó elemzéséért és világos írásmódjáért, de bírálták vélt elfogultságai és az empirikus alátámasztás hiánya miatt.
Előnyök:A könyv jól kutatott, és alapos kritikát nyújt a mélyökológiáról, kiemelve a fontos történelmi és filozófiai összefüggéseket. Jól megírt, közérthető, és kritikus gondolkodásra ösztönöz a környezeti ideológiákról és politikai következményeikről.
Hátrányok:Egyes kritikák szerint a könyv esetleg félreértelmezi a mélyökológiát, és hiányzik belőle az empirikus alátámasztás, így az olvasók árnyaltabb megértést várnak. A fasizmussal és más radikális mozgalmakkal kapcsolatos asszociációkat egyoldalúnak tartják, ami elidegeníthet néhány olvasót, akik úgy érzik, hogy a kritika nem mutatja be a teljes képet.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The New Ecological Order
Könyv tartalma:
Az ökológia ugyanúgy a mai szenvedélyeink tárgyává válik, mint a fasizmus a 30-as években vagy a kommunizmus Sztálin alatt? Luc Ferry Az új ökológiai rend című könyvében mélyreható kritikát fogalmaz meg a Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban elterjedt "mélyökológiai" mozgalom ideológiai gyökereiről.
A hagyományos ökológiai mozgalmak vagy a "demokratikus ökológia" az emberi társadalmak környezetének védelmére törekszik; pragmatikus és reformista. Egy másik mozgalom azonban mind a nosztalgikus ellenforradalmárok, mind a baloldali illúziók menedékévé vált. Ez a "mélyökológia". Követői túlmutatnak az emberi kapzsiság és pazarlás gyakorlati kritikáján: megkérdőjelezik az ember és a természet együttélésének lehetőségét. Az emberi faj többé már nem a világ középpontjában áll, hanem egy új istennek, a Természetnek van alárendelve. E puristák számára az ember csak bemocskolhatja a világegyetem harmóniáját. A természeti egyensúly biztosítása érdekében az egyetlen megoldás az, hogy jogokat adnak az állatoknak, a fáknak és a szikláknak.
Ferry kritikáját az állatok jogállásával és jogaival kapcsolatos korai európai jogi esetek vizsgálatával kezdi, beleértve néhány hírhedt esetet, amikor az állatokat bíróság elé állították, bűnösnek találták és nyilvánosan felakasztották. Ezt követően bemutatja, hogy a német romantika magáévá tette a mélyökológiai mozgalom bizonyos kulcsfontosságú, az állatok és a környezet védelmére vonatkozó elképzeléseit. A nácik által később átvett számos ilyen gondolat a mélyökológia mélységesen antihumanista összetevőjére utal, amely összeegyeztethető a totalitarizmussal.
Ferry bemutatja, hogy a mélyökológia hogyan dobja félre az emberi autonómia minden, a felvilágosodás óta elért vívmányát. Megfejti egy olyan mozgalom filozófiai és politikai feltételezéseit, amely az emberi társadalom infantilizálásával fenyeget, egy új teológiai-politikai rend tekintélyétől való félelmet kihasználva. Az Új ökológiai rend távolról sem tagadja "a természettel szembeni kötelességünket", hanem bátorító figyelmeztetést kínál - a környezetvédelmi követelések veszélyeivel szemben, és ami még fontosabb, a mélyökológiai doktrínában rejlő, a demokráciát fenyegető veszélyekkel szemben, ha azt a végletekig feszegetik.
"Egy intellektuális erejű könyv, tele meglátásokkal, találékonysággal, és nem nélkülözi a merészséget, napjaink egyik legjobb politikai filozófusától." -- Le Figaro.
"Kevés könyv elemezte olyan mélységben az ökológiai mozgalom jelenségét, mint Luc Ferry legújabb könyve..... Ezt a könyvet feltétlenül el kell olvasni." -- Le Point.
