Az új világegyház öltözködése: A spanyolországi Amerika liturgikus textíliái, 1520-1820

Olvasói vélemények

A könyv részletesen feltárja a bennszülött kézművesek által használt különböző művészeti médiumokat, elsősorban Mexikóban és Peruban, hangsúlyozva a történelmi kontextust és e művészeti formák jelentőségét a liturgikus környezetben.

A könyv világos és koncentrált szerkezetű, élénk színes fotókkal, átfogó, mégis tömör információkkal, és hatékonyan integrálja a történelmi kontextust. Kiemeli az őslakos kézművesek szerepét és a kereszténység művészet általi kifejezését.

A könyv földrajzi fókusza kissé korlátozott, elsősorban Mexikóra és Perura összpontosít, ami nem biztos, hogy tetszeni fog azoknak, akik szélesebb körű ismeretekre vágynak. Továbbá, bár elkerüli a túlságosan részletes leírást, egyes olvasók talán jobban örülnének a tárgyalt különböző példák mélyebb elemzésének.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Clothing the New World Church: Liturgical Textiles of Spanish America, 1520-1820

Könyv tartalma:

A könyv a spanyol-amerikai egyházi textíliák első széles körű áttekintését nyújtja, és bemutatja, hogy a textíliák, noha figyelmen kívül hagyták őket, a katolikus egyház vizuális kultúrájának fontos részét képezték.

Amikor a XVI. században katolikus templomokat építettek az Újvilágban, azokat gazdag textíliákkal látták el, amelyeket spanyolul "templomi ruházatnak" neveztek. Ezek a textildíszek borították a templomok oltárait, lépcsőit, padlóját és falait. A miseruhák a papokat és a templomszolgákat, a ruhák pedig a szentek szobrait öltöztették. Az ezeknek a textíliáknak tulajdonított érték, állandó használatuk és lenyűgöző vizuális tulajdonságaik arra utalnak, hogy sokkal nagyobb szerepet játszottak a latin-amerikai egyház megteremtésében, mint azt korábban elismerték. A Clothing the New World Church (Az újvilági egyház öltözködése) című könyvben Maya Stanfield-Mazzi a textíliákkal készült egyházi díszítések első átfogó áttekintését nyújtja, és foglalkozik azzal, hogy ezek a munkák hogyan segítették a kereszténység megalapozását és négy évszázadon át tartó elterjedését Spanyol-Amerikában. A több mint 180 fotót tartalmazó könyv az egyházban használt importált és őshonos textíliákat egyaránt vizsgálja, összegyűjtve a ma már világszerte szétszóródott munkákat, és rekonstruálva eredeti kontextusukat. Stanfield-Mazzi elmélyül e ruhák hibrid vagy mesztic tulajdonságaiban, és amellett érvel, hogy amikor a helyi szövők vagy hímzők Amerikában egyházi textíliákat készítettek, azt tudatosan tették, azzal a tudattal, hogy munkájukkal egy új egyházat hoztak létre.

A fejezetek textiltípusonként vannak felosztva, beleértve a hímzést, a tollmunkát, a gobelint, a festett pamutot és a pamutcsipkét. Az első fejezetben, amely a szőtt selyemről szól, láthatjuk, hogyan alakult ki egy "selyemszabvány" a papok preferenciái alapján az importált szövetek tekintetében. A második fejezet azt mutatja be, hogy a spanyol stílusú hímzés hogyan került az Újvilágba, és hogyan sajátították el a helyi kézművesek. A következő fejezetek azt mutatják, hogy kiválasztott időkben és helyeken látványos helyi textiltípusokat adaptáltak az egyház számára, amelyek az ősi esztétikai és ideológiai mintákat tükrözték. A Clothing the New World Church (Az újvilági egyház öltözködése) című kötet jelentősen hozzájárul a textiltudomány, a művészettörténet, az egyháztörténet és a latin-amerikai tanulmányok területéhez, valamint az Újvilág anyagi kultúrájával és az őslakosok tevékenységével foglalkozó interdiszciplináris tudományokhoz.