Az ültetvényes rabszolgaság a Sokoto-kalifátusban: Történelmi és összehasonlító tanulmány

Olvasói vélemények

A könyv mélyrehatóan vizsgálja a fulani és hausa törzsek részvételét az afrikai rabszolga-kereskedelemben a gyarmatosítás előtti Nigéria idején. Tisztázza annak dinamikáját, hogy ki kit adott el rabszolgának, különösen kiemelve a dzsihadisták szerepét. A szöveg egyes aspektusait azonban zavarosnak találták a rabszolgák személyazonosságát és kulturális eredetét illetően.

A fulánik és hauszák rabszolga-kereskedelemben való részvételének részletes feltárása tisztázza a gyarmatosítás előtti Nigéria összetett kulturális dinamikáját és történelmi összefüggéseit.

Egyes rabszolgák fuláni és hausza identitásának zavaros ábrázolása, ami félreértéshez vezet azzal a koncepcióval kapcsolatban, hogy ezek a csoportok eladták magukat rabszolgának. Emellett a rabszolgaság kulturális különbségeken alapuló igazolása kérdéseket vet fel a kulturális reprezentáció pontosságával kapcsolatban.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Plantation Slavery in the Sokoto Caliphate: A Historical and Comparative Study

Könyv tartalma:

Ez a könyv a nyugat-afrikai ültetvényes rabszolgatartás nagyszabású tanulmánya, amely a XIX. századi Sokoto kalifátusra összpontosít, és különböző forrásokra támaszkodik, köztük szóbeli tanúvallomásokra, arab anyagokra és a kalifa államról szóló, már meglévő tudományos művekre.

Ültetvényes rabszolgaság a Sokoto-kalifátusban: A Historical and Comparative Study (Történelmi és összehasonlító tanulmány) új nézőpontokat kínál különböző alapvető kérdésekről, többek között a feketeség meghatározásáról a Sokoto-kalifátusban, az „ültetvény” kifejezés jelentéséről, az ültetvényes rabszolgaság jelentőségéről a kalifaállamban, valamint a rabszolgaság szerepéről az afrikai államok kontextusában. A szerző, Mohammed Bashir Salau elemzi az ültetvényes rabszolgaság történetének kulcsfontosságú témáit: a rabszolgák megszerzését, a rabszolgákkal való bánásmódot, az ültetvények irányítását és a rabszolgák ellenőrzését. Erre az elemzésre építve Salau rámutat azokra az eddig ismeretlen módokra, amelyekkel a kalifaállam megakadályozta a jobbágyság kialakulását, és azt állítja, hogy bár a társadalmi és gazdasági tényezők szerepet játszottak a rabszolgaság kialakulásában a Sokoto-kalifátusban, a tudatos politikai döntés volt a fő tényező az ültetvényes rabszolgaság kialakulásában és fenntartásában.

Ez a tanulmány nagy érdeklődésre tarthat számot az afrikai rabszolgasággal általában és különösen a Sokoto-kalifátussal foglalkozó hallgatók és kutatók számára; emellett összehasonlító vitájával hozzájárul a második rabszolgasággal foglalkozó szakirodalomhoz. Mohammed Bashir Salau a Mississippi Egyetem történészprofesszora.