Értékelés:
A könyv egy erőteljes és érzelmes memoár, amely a nemi identitás, a társadalmi kegyetlenség és a mentális egészségügyi rendszer témáit járja körül a szerző tapasztalatain keresztül. Az írói stílusa és az általa nyújtott felvilágosító perspektíva miatt nagy tetszést aratott, így mind személyes, mind oktatási céllal ajánlott olvasmány.
Előnyök:⬤ Jól megírt és magával ragadó
⬤ lebilincselő és érzelemdús történet
⬤ kitekintést nyújt a társadalmi normákra és a mentális egészségre
⬤ elősegíti a megértést és az empátiát
⬤ oktatási célra ajánlott
⬤ megragadja a szerző rugalmasságát
⬤ humoros, ugyanakkor megrázó és szívszorító.
⬤ Néhányan zavarosnak találták az elbeszélés szerkezetét
⬤ nem mindenkinek tetszett a téma
⬤ néhány olvasó úgy érezte, hogy hiányzik a folytonosság
⬤ nehéz olvasmánynak tartják, amely nem mindenki számára lehet élvezetes.
(42 olvasói vélemény alapján)
The Last Time I Wore Dress
Tizenöt évesen Daphne Scholinski elmegyógyintézetbe került, és a „nemi identitászavar” kétes diagnózisát kapta.
Három évet - és több mint egymillió dollárnyi biztosítási összeget - töltött a probléma „kezelésével”... sminkleckékkel és útmutatással, hogyan járjon úgy, mint egy lány.
Daphne története - ami sajnos nem is olyan szokatlan - már olyan műsorok figyelmét is felkeltette, mint a „20/20”, „Dateline”, „Today” és „Leeza”. De a memoárja, amely minden bizonnyal klasszikussá válik, vicces, ironikus, felejthetetlen hangon meséli el a történetet, amely „nem csak komor; Scholinski gyönyörűen felidéző prózában meséli el a történetét, és az ironikus humor minden egyes cseppjét kibányássza a tapasztalataiból, eltökélten arra törekedve, hogy ő nevessen utoljára.” (Time Out New York)