Értékelés:
Steven Pressfield „Az utolsó amazonok” című könyve a mítosz és a történelmi fikció lebilincselő keveréke, amely a görög civilizáció és az amazonok harcos kultúrája közötti összecsapásra összpontosít. Bár sok olvasó értékeli a gazdag történelmi részleteket és az erős női karakterek ábrázolását, számos kritika merül fel az elbeszélés szerkezetével és érzelmi mélységével kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Jól kutatott, mitológiai és történelmi elemek keveredésével.
⬤ A női harcosok és társadalmuk erős ábrázolása.
⬤ A kulturális összecsapások és a nomád és agrártársadalmak közötti átmenet izgalmas témái.
⬤ Epikus csaták és hősies történetmesélés, amelyPressfield más műveire emlékeztet.
⬤ Megfelelő jellemfejlődés néhány főszereplő esetében.
⬤ Néhány olvasó túlságosan bonyolultnak és szövevényesnek találta az elbeszélést, az idősíkok és perspektívák ugrálásával.
⬤ A karakterek gyakran kétdimenziósnak tűntek, és hiányzott belőlük az érzelmi mélység.
⬤ Az írás sűrű lehet, és néha úgy olvasható, mint egy történelemkönyv, ami ronthatja a történetmesélés élményét.
⬤ Problémák a tempóval és a befejezés, amelyet egyesek hirtelennek vagy elégtelennek éreztek.
(141 olvasói vélemény alapján)
Last of the Amazons
A Tűz kapui és A háború árapálya című nemzetközi bestsellerek szerzője az ókori világ legmegragadóbb és legötletesebb regényével jelentkezik - a szerelem és a háború lenyűgöző eposzával, amely életet lehel az amazonok vad női harcos kultúrájának nagy mítoszába.
Steven Pressfield világszerte szenvedélyes rajongótáborra tett szert az ókori Görögországról szóló csodálatos regényeivel, A tűz kapujával és A háború árapályával. Az Utolsó amazonokban Pressfield felülmúlta önmagát, és egy eltűnt világot teremtett újjá egy olyan briliáns regényben, amely hűséges olvasóinak örömet szerez, és további légióit fogja megmozgatni a múlt egyedülálló és erőteljes helyreállításával.
A Homérosz előtti időkben a legendás Thészeusz, Athén királya (egy valós történelmi személyiség) olyan útra indult, amely a tal-kürte, a "szabad nép" földjére vitte, a büszke női harcosok népébe, akiket a görögök "amazonoknak" neveztek. Az egymáshoz szeretőként és harcosként is kötődő amazonok bizalmatlanok voltak a görögökkel szemben, akik hivalkodóan beszéltek a "civilizációról". Amikor tehát a nagy hadvezér, Antiopé beleszeretett Thészeuszba, és a görögökkel együtt elmenekült, a hatalmas amazon-nemzetség haragra gerjedt.
Az Utolsó amazonok nem csupán egy mesteri történet a háborúról és a bosszúról. Pressfield rendkívül eleven karaktereket teremtett, kezdve a felejthetetlen Szelénétől, akit a görögöknek való behódolás nem szelídít meg; szerelmétől, Damontól, az athéni harcostól, aki egyre jobban megkedveli a vad amazonok szokásait; az elbeszélőtől, Csonttól, a nemesi családból származó fiatal lánytól, akit születésétől fogva Szeléné dajkált, és titokban megtanította az amazonok módjára; a nagy Thészeusztól, a tragikus királytól; és Antiopétól, a nemes királynőtől, aki Thészeusz szerelméért elárulta Tal Kyrteát.
Megdöbbentő közvetlenséggel és a katonai részletekre fordított rendkívüli figyelemmel Pressfield a háború forróságába és borzalmaiba repíti az olvasót. Ugyanilyen lenyűgöző az amazonok népének, népének, rítusainak és mítoszainak, nagyságának és vadságának megteremtése. Az Utolsó amazonok minden oldalról izgalmas, epikus történet a vadság és a civilizáció, a hazaszeretet és a szerelem, a férfi és a nő összecsapásáról.
A keményfedeles kiadásból.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)