Értékelés:

A könyv mély betekintést nyújt a veteránok szenvedéseibe, különösen a háború pszichológiai hatásait és a társadalomba való visszailleszkedésükkel kapcsolatos kihívásokat illetően. Hangsúlyozza, hogy a veteránok számára jobb támogatási rendszerekre van szükség, és kritikával illeti az agressziós háborúk koncepcióját. Néhány olvasó a veteránok eltérő személyes tapasztalatainak adott hangot, míg mások a hatékony orvosi kezelésekről szóló megbeszélések hiányát emelték ki.
Előnyök:⬤ Mély betekintést nyújt a veteránok szenvedésébe
⬤ rávilágít a katonai trauma és a társadalmi problémák közötti összefüggésekre
⬤ cselekvésre ösztönzi az olvasókat
⬤ fontos esettanulmányokat és statisztikákat tartalmaz
⬤ felhívja a figyelmet a veteránok jobb támogatásának szükségességére.
⬤ Hiányzik a bizonyítékokon alapuló orvosi kezelések tárgyalása
⬤ egyes olvasók úgy érezték, hogy a könyv nem foglalkozik megfelelően az összes veterán tapasztalataival
⬤ többet foglalkozhatott volna a háborúk ártatlan civilekre gyakorolt hatásával.
(5 olvasói vélemény alapján)
The Last and Greatest Battle: Finding the Will, Commitment, and Strategy to End Military Suicides
Az Egyesült Államok hadseregében majdnem minden nap egy aktív katona öngyilkosságot követ el, és majdnem minden órában egy veterán teszi ugyanezt. Az elmúlt években a katonai öngyilkosságok problémája járványos méreteket öltött, de a legtöbbünk számára túl könnyű elhallgatni a címlapokat vagy elhallgatni a részleteket.
A The Last and Greatest Battle-ben - az első olyan könyvben, amelyet kizárólag a katonai öngyilkosságok problémájának szenteltek - John Bateson reflektorfénybe helyezi ezt az elhanyagolt válságot. Bateson, egy országosan minősített öngyilkosság-megelőző központ korábbi ügyvezető igazgatója, áttekinti az öngyilkosságok történetét az Egyesült Államok hadseregében a polgárháborútól napjainkig, és felvázol egy tervet, amelynek segítségével életeket menthetünk - és végül véget vethetünk a katonai öngyilkosságok tragédiájának.
Egyéni katonák történetein keresztül világít rá azokra az egyedi kihívásokra, amelyekkel az amerikai katonáknak napjainkban szembe kell nézniük. A frontvonalból a hazatérés sok katona számára nehéz, és sokan a bevetés alatt és után is segítségre szorulnak. De annak ellenére, hogy a hadsereg dollármilliókat költ öngyilkosság-megelőzési programokra, továbbra is rekordszámú katona vet véget az életének.
Ennek érdekében Bateson felvázol egy cselekvési tervet. Ha a hadsereg azon dolgozik, hogy megszüntesse a megbélyegzést, hatékonyabbá és hozzáférhetőbbé tegye a kezelést, és olyan intézkedésekkel korlátozza az öngyilkosság kockázati tényezőit, mint például a bevetések számának és hosszának csökkentése, valamint a bevetés előtti kiképzés kiigazítása a háborúk mai vívási módjának figyelembevételével, akkor a katonai öngyilkosságok problémájának megszüntetése éppúgy lehetséges, mint amennyire elengedhetetlen.