Értékelés:
A Langenburg utolsó boszorkánya a 17. századi Németországban zajló boszorkányper aprólékosan kutatott feltárása, amely a társadalmi, jogi és személyes dinamikára összpontosít. A könyv a kora újkori hitrendszerek összetettségével, a harmincéves háború hatásaival és a kor kifinomult jogi gyakorlataival foglalkozik, mindezt a boszorkánysággal vádolt Anna Schmieg tragikus történetébe szőve.
Előnyök:Jól kutatott és informatív, több nézőpontot kínál a boszorkányperről, hatékonyan foglalkozik a társadalmi kontextussal, lebilincselő, thrillerként olvasható elbeszélést tartalmaz, betekintést nyújt a jog és a boszorkányság történetébe, és humanizálja az érintett szereplőket.
Hátrányok:Néhány olvasó a történelmi összefüggéseket nehézkesnek találta, és a könyvet lassúnak. Néhány recenzens unalmasnak vagy az ő ízlésüknek nem eléggé lebilincselőnek minősítette.
(17 olvasói vélemény alapján)
The Last Witch of Langenburg: Murder in a German Village
1672-ben, a nagyünnep éjszakáján, 1672-ben Anna Fessler meghalt, miután megette szomszédja egyik vajas süteményét. Lehet, hogy mérgezett volt? Thomas Robisheaux történész szemléletes bírósági dokumentumokra, szemtanúk beszámolóira és egy korai boncolási jegyzőkönyvre támaszkodva eleveníti fel a történetet.
Európa egyik utolsó boszorkánypánikját vizsgálva feltárja, hogy a szomszédok és a bírósági bírák miért voltak meggyőződve arról, hogy Fessler szomszédja, Anna Schmieg egy boszorkány volt - egy a sok közül a környéken -, akit az ördög dühített meg. Miután letartóztatták, Schmieg, a helyi molnár felesége és lánya egy nagyszabású drámába keveredett, amely az egész család ellen boszorkányság és boszorkányság vádját vonta maga után.
Robisheaux bemutatja, hogyan váltak a hétköznapi események ördögi eseményekké, ami arra késztette a bírákat, hogy megkínozzák és az anyja ellen fordítsák a lányt. Ezzel egy egész világot mutat be, amely a babona és a modernitás között vergődik.
