Értékelés:
Rose Solari Az utolsó lány című könyvét gazdag képi világa, érzelmi mélysége és szuggesztív nyelvezete miatt dicsérik, amely arra invitálja az olvasót, hogy a különböző karaktereken és helyszíneken keresztül fedezze fel a veszteség, a vágyakozás és az élet összetett kérdéseit. Sok kritikus úgy érzi, hogy a versek mélyen rezonálnak és erős érzelmi reakciókat váltanak ki, így a gyűjtemény egyszerre intenzív és katartikus.
Előnyök:⬤ Csodálatos képi világ és mélységű érzékelés.
⬤ Érzelmileg katartikus és intenzív.
⬤ Különböző témák, beleértve a gyászt, a nosztalgiát és a mítoszt.
⬤ Erős kézművesség és költői forma.
⬤ Magával ragadó és lebilincselő történetmesélés.
⬤ Empátia a különböző karakterek és életek ábrázolásában.
⬤ A nyelv és a metaforák friss megközelítése.
⬤ Néhány olvasó túl súlyosnak vagy keserűnek találhatja az érzelmi témákat.
⬤ Többszöri olvasást igényel a versek mélységének teljes megértéséhez és megértéséhez.
⬤ Talán nem tetszik azoknak, akik a könnyedebb vagy egyszerűbb költészetet kedvelik.
(10 olvasói vélemény alapján)
The Last Girl: Poems
Egy csillogó lány, aki eltűnik nappal. Egy fiú, aki háborúba megy, és örökre összetörve tér vissza.
Új tájak, amelyeken régi szellemek jelennek meg, és mesélik el történetük darabkáit. Szerelmesek és veszteségek, látomások és álmok - ilyen emberek, helyek és képek töltik meg Rose Solari harmadik verseskötetét, Az utolsó lányt. Túllépve előző gyűjteményének gyakran elbeszélő szerkezetén, a versek ebben a gyűjteményben ferdén, szúrós, ötletes sorokban mondják el igazságaikat, amelyek az olvasó bőre alá éneklik magukat.
Solari elegikus pillanatainak egész szívű lírája, nyelvi leleményessége és hangnemválasztéka a sötétségtől a fényig, a fájdalomtól az örömig, az elviselhetetlen veszteségtől a szédítő örömig sodorja az olvasót. A gyűjtemény versei egy olyan írót képviselnek, aki ereje teljében dolgozik, aki technikai mesteri tudással, heves érzékkel és gyengéd, de nem szentimentális szívvel rendelkezik.
