Sinclair Lewis 1922-ben megjelent Babbitt című szatirikus könyve az amerikai kultúráról és társadalomról szól, és a középosztálybeli élet felszínességét és a beilleszkedés kísértését bírálja. A Babbitt nemtetszése nagy hatással volt arra a döntésre, hogy Lewis 1930-ban megkapta az irodalmi Nobel-díjat.
A könyvből két mozifilm is készült: egy némafilmes változat 1924-ben, és egy hangosfilmes változat 1934-ben. Babbitt életét az első hét fejezetben egyetlen nap leforgása alatt írja le. Babbitt a reggeli alatt gügyög tízéves kislánya, Tinka körül, megpróbálja lebeszélni 22 éves lányát, Veronát újabban szocialista hajlamairól, és 17 éves fiát, Tedet arra biztatja, hogy dolgozzon többet az iskolában.
Munka közben leveleket diktál, és az ingatlanhirdetésekről beszélget munkatársaival. Babbitt hazasiet és lemond minden engedetlenségről, amikor felesége akut vakbélgyulladásban szenved.
A nő elhúzódó lábadozása alatt újra kialakul az intimitásuk, és Babbitt visszatér érzelemmentes konformizmusához. A csúcsjelenetben Babbitt megtudja, hogy fia, Ted titokban feleségül vette Eunice-t, a szomszéd lányát.
Bár nem ért egyet, kijelenti, hogy támogatja az egyesülést, és megdicséri Tedet, amiért független életet él.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)