Értékelés:
Emily Perkovich „Baby, Sweetheart, Honey” című könyve egy erőteljes és érzelmes versgyűjtemény, amely a nőiesség, a trauma és az identitás különböző aspektusait vizsgálja. A versek nyersek és élénkek, megragadják a nők személyes és közös tapasztalatainak összetettségét. Az olvasók nagyra értékelik az írás mélységét és őszinteségét, bár egyesek a sötét témák miatt kihívásnak és kiváltónak találják.
Előnyök:⬤ Mesteri és érzelmes írás, amely rezonál a nők tapasztalataira.
⬤ Élénk és drámai képi világ a gyűjteményben.
⬤ Erőteljesen foglalkozik a trauma és az identitás témáival.
⬤ Erős, a nők számára átélhető, mások számára pedig felvilágosító tartalom.
⬤ Egyedi stílus, lenyűgöző történetmesélési technikákkal és ismétlésekkel.
⬤ Kemény és sötét olvasmány lehet, egyesek számára talán kiváltó hatású.
⬤ Egyes olvasók úgy érzik, hogy a szerző korábbi műveinek témái ismétlődnek.
⬤ Nem mindenki számára alkalmas; bizonyos gondolkodásmódot igényel a súlyos témák feldolgozásához.
(9 olvasói vélemény alapján)
A Baby, sweeetheart, honey egy versgyűjtemény, amely a nők és a femmes elleni agresszióra összpontosít, egy szexuálisan fluid, szexmunkás szemszögéből. A darabok érintik a generációs és vallási traumákat, a mentális egészséget, a függőséget, a nők közötti mérgezést, a férfiak (különösen a ciszgender heteroszexuális férfiak) erőszakos nyelvezetét és viselkedését a nők és femmesek ellen, az étkezési zavarokat és a társadalmi teljesítményt. A gyűjteményben szereplő művek átláthatósága egyértelmű, ezért egyes darabok grafikusak, és óvatosan kell olvasni őket.
Azt mondani, hogy Emily Perkovich Bébi, édesem, mézesméz című írása zseniális, még enyhe kifejezés. A gyűjtemény erős, olykor nyugtalanító, de hihetetlen olvasmány. Perkovich olyan mesteri költő, hogy képi világa egyszerre lágy és lírai. A Májusi koronázás című versében azt írja: „Néztem, ahogy egy orchidea kivirágzik a szoknyám szegélye alatt/ És megmondom, mi van/ A kibomló szirmokba szerelmes leszek.” A gyűjtemény számos erőteljes verse azt ragadja meg, mit jelent nőként járni a világban; nem riadnak vissza a nemi politikától és a traumáktól sem. A D&C & I'll burn my own funeral pyre kísértetiesek, míg a Girls, Girls, Girls egy csatakiáltás. Megannyi sor és vers, amelyek sokáig az olvasóban maradnak, miután befejezte ezt a végül is erőt adó gyűjteményt.
-Marisa Silva-Dunbar, az Allison és a When Goddesses Wake szerzője.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)