Olvasói vélemények
Összegzés:A „My Kinda Livin'” című könyv elsöprően pozitív kritikákat kapott a kelet-texasi élet, különösen a Big Thicket lakói életének érzékletes bemutatásáért. Az olvasók nagyra értékelik a nosztalgiát, a kulturális pontosságot és a családi történetekkel való személyes kapcsolatokat, amelyeket a könyv felidéz. A könyvben bemutatott történetek és karakterek visszhangra találnak azok körében, akiknek fontos az önállóság és a hagyományos életmód. Úgy tűnik azonban, hogy a könyv példányainak beszerzése némi nehézségekbe ütközik.
Előnyök:Az olvasók szerint a könyv nosztalgikus, kulturálisan hiteles és informatív, és betekintést nyújt a kelet-texasi lakosok életébe. Dicsérik, hogy leírja az emberek önállóságát és függetlenségét, és sok személyes anekdota és kapcsolat teszi átélhetővé. Az írást magával ragadónak és inspirálónak mondják.
Hátrányok:Néhány felhasználó jelezte, hogy a könyvből nehezen lehetett példányokat beszerezni, ami arra utal, hogy a könyv talán nem széles körben elérhető. Emellett, bár a vélemények túlnyomórészt pozitívak, nem említenek konkrét ellenérveket, ami azt jelzi, hogy a könyv összességében igen kedvező.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Backwoodsmen: Stockmen and Hunters Along a Big Thicket River Valley
Könyv tartalma:
Backwoodsmen: Stockmen and Hunters along a BIg Thicket Valley részletes társadalomtörténetet mutat be a délkelet-texasi Neches folyó hátsó vidékén élő állattartókról, vadászokról és favágókról. A déli hegyvidéki Délen a városlakók által „crackers”-nek, „pineys”-nek, „sandhillers”-nek és „nesters”-nek bélyegzett déli háztáji embereket a történészek gyakran elvetették. Az egyik első mű, amely megkérdőjelezte ezeket a sztereotípiákat, Frank Owsley Plain Folk of the Old South (1949) című műve volt. A Backwoodsmen című könyvében Thad Sitton követi Owsley állattartóit és kisgazdáit a huszadik századba.
Ahogy Appalache egyes részein, a Neches-völgyben is az évszázados pásztor- és vadászéletmód számos eleme fennmaradt az 1960-as évekig. A korai telepesek által „Big Thicket”-nek vagy „Big Woods”-nak nevezett területen a bekerített mezőkön kívül minden, ami a régóta fennálló szokás szerint „open range” volt, egy erdős közterület, ahol a disznók, a szarvasmarhák és az erdőlakók szabadon kószálhattak. És nem csak az állattartók, a „rooter hogs” és az „woods cattle”, hanem a tir vágók, a szürke mohagyűjtők, a vadászok, a csapdászok, a halászok és a moonshinerek is szabadon kóborolhattak. Sitton részletesen bemutatja mindennapi tevékenységüket, főként a Neches-völgyi favágók tucatjaival készített szóbeli interjúkra támaszkodva. A szerző a folyómedrek szélén, a megyei utak végén talált rá a Neches folyó embereinek emlékeiben még mindig élő históriára.
