Bad Girls at Samarcand: Szexualitás és sterilizáció egy déli javítóintézetben

Olvasói vélemények

A könyv történeti beszámolót nyújt az 1930-as és 1940-es évek észak-karolinai állami politikájának a bűnöző fehér lányokra gyakorolt hatásáról, bemutatva, hogyan befolyásolta ezeket a politikákat a fehér felsőbbrendűség és a nőiességgel kapcsolatos társadalmi elvárások. Megvizsgálja a faji és nemi normákkal szembeszálló lányok kihívásait, kiemelve, hogy milyen veszélyt jelentettek a Jim Crow-rendre, és az ezt követő büntetőintézkedéseket, amelyeket ellenük hoztak.

Jól megírt és lebilincselő, alaposan kutatott, egyéni történeteket és rendszerszintű adatokat egyaránt bemutat, hatékonyan szemlélteti a faj, a nemek és a társadalmi-gazdasági státusz kereszteződését.

A történelmi kontextust nem ismerő olvasók számára kihívást jelenthet, hasznát vehetné a hasonló politikák által érintett más demográfiai csoportok szélesebb körű elemzésének.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Bad Girls at Samarcand: Sexuality and Sterilization in a Southern Juvenile Reformatory

Könyv tartalma:

A huszadik század eleji eugenikai mozgalom számos következménye közül Észak-Karolinában 1929 és 1950 között több mint 2000 nőt és lányt sterilizáltak erőszakkal. Ez a szélsőséges intézkedés azt tükrözi, hogy az áltudomány hogyan igazolta a Jim Crow délen elterjedt nemi, faji és osztálybeli megkülönböztetést.

A Bad Girls at Samarcand című könyvben Karin L. Zipf az észak-karolinai eugenikai kampány egy sötét epizódját boncolgatja az Eagle Springsben található, Samarcand Manor néven emlegetett állami otthon és ipari iskola, valamint az iskola hírhedt 1931-es gyújtogatási ügyének részletes tanulmányozásán keresztül. Az intézményt és a bírósági ügyet körülvevő személyek és események olyan nyilvános vitát váltottak ki a fehér nőiséggel szembeni elvárásokról, a korabeli tudomány és orvostudomány természetéről, valamint a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerének szerepéről, amely az elkövetkező évtizedekben is visszhangra talált.

A Samarcand Manor a deviáns viselkedéssel gyanúsított vagy szexuális visszaélés áldozatául esett, hajadon szegény fehér lányok megreformálására és nevelésére készült, és szigorú fegyelmi intézkedéseket - beleértve a testi fenyítést is - tett lehetővé, hogy a női tisztaság viktoriánus ideálját próbálja meghonosítani. A kemény bánásmód ellenséges környezetet teremtett, és a feszültségek akkor forraltak ki, amikor néhány lány felgyújtotta Samarcandot, és két lakóházat is lerombolt. Zipf szerint az ezt követő gyújtogatási per, amely a halálbüntetés lehetőségével járt, fontos fordulópontot jelentett a szegény fehér nők nyilvános jellemzésében; az eugenika híveinek lobbitevékenységével támogatva a per drámai politikai változásokhoz vezetett, beleértve a fiatalkorú női bűnözők kényszersterilizálását.

A nemi eszmék és az eugenikai mozgalom közötti kölcsönhatáson túl Zipf a Szamárkertben elhelyezett lányokat és az 1931-es perben konkrétan megvádoltakat is vizsgálja. Feltárja a jazz-korszak sztereotípiáival való megküzdésüket, ellenállási stratégiáikat és a per során a védőügyvéd Nell Battle Lewisszal való kapcsolatukat. Az ebből következő politikai változásokat - intelligenciavizsgálat, sterilizáció és feltételes szabadlábra helyezés - is megvizsgálja, további betekintést nyújtva abba, hogy ezek a fiatal nők miért részesítették előnyben a börtönt a javítóintézetekkel szemben.

A Bad Girls at Samarcand lenyűgöző történet, amely a nemi előítéletekkel, a szexualitással, a tudománnyal és az igazságszolgáltatási rendszerrel foglalkozik, mindezt a nagy gazdasági világválság korabeli Dél kontextusában, több tudományterülethez is meggyőzően járul hozzá.