Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
BALOCHISTAN In the Crosshairs of History
Pakisztán növekvő közelsége a Kína által vezetett új geopolitikai rendhez és a Törökország által vezetett potenciális "kalifátushoz" új kihívásokat jelent India és a világ számára. A Kína-Pakisztán gazdasági folyosó olyan területen halad keresztül, amely jogilag Indiához tartozik, és lehetővé teszi Kína számára, hogy kiterjessze lábnyomát a szárazföldi és tengeri útvonalakon Európába, a Közel-Keletre, Afrikába, sőt Dél-Amerikába is. Ezek a fejlemények kiemelik Beludzsisztán stratégiai jelentőségét, amely Afganisztán, Irán és az Öböl kereszteződésében áll.
Ez a mű tárgyalja Beludzsisztán kudarcát a függetlenség 1947. augusztusi kivívásában, beleértve az angol-amerikai törekvést a katonai bázisokra és az 1945 utáni dominanciára. Nyomon követi a beludzsok sajátos identitását, amely a beludzs nacionalizmus alapját képezi, valamint az 1948 óta egymást követő felkeléseket, azok brutális leverését és az erős gerillacsoportok megjelenését. A Kína-Pakisztán gazdasági folyosó a Selyemút gazdasági övét és a Tengeri Selyemutat keresztezi, és Kínának egy Hszincsiangtól a Földközi-tengerig és azon túlnyúló geostratégiai szférát biztosít, ami két óceánnal rendelkező hatalommá teszi, miközben Iszlámábádot mérhetetlen adóssággal sújtja. Végezetül, Kína új nemzetközi rendre vonatkozó elképzelése a Határ és Út Kezdeményezésen keresztül ellentétben áll India gyengédebb szomszédságpolitikájával; ez indította el az indo-csendes-óceáni térség koncepciójának tisztán tengeri elképzelésből geopolitikai koncepcióvá való átalakulását. India kitart amellett, hogy Pekingnek nem szabad elérnie egy Kína-központú, egypólusú Ázsiát, mivel a többpólusú Ázsia a többpólusú világ egyik kritikus pillére.
Beludzsisztán stratégiai szempontból Afganisztán, Irán és az Öböl kereszteződésében, a Hormuzi-szoros torkolatánál fekszik, amelyen Ázsia olajellátásának nagy része áthalad. Az Öböl-régió ellenőrzése és az északnyugat-indiai katonai támaszpontjaik biztosítása érdekében London a felosztás előtt megpróbálta elérni, hogy Beludzsisztán Pakisztánhoz csatlakozzon, és Mohammad Ali Dzsinnah-t a terület annektálására ösztönözte. Ahmad Yar Khan, Kalat kánja hiába küzdött azért, hogy visszaszerezze a brit koronával kötött 1876-os szerződés alapján őt megillető függetlenséget.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)