Baltimore-i portrék

Olvasói vélemények

Amos Bandertscher „Baltimore Portrék” című könyve egy vizuális dokumentumfilm, amely Baltimore eklektikus és gyakran marginalizált közösségeinek lényegét ragadja meg lenyűgöző fotókon keresztül. A recenzensek a könyvet a város sokszínű karakterei előtt tisztelgő elismerésként és a több évtizedes utcai élet jelentős dokumentumaként méltatják, különösen kiemelve a fotósnak az alanyai iránt érzett tiszteletét. Ugyanakkor nem jegyeztek fel jelentős panaszokat, eltekintve attól a felvetéstől, hogy egyes nézők esetleg félreértelmezhetik a mű mögött meghúzódó szándékot.

⬤ Megörökíti Baltimore sokszínű karaktereinek szépségét és összetettségét.
⬤ Elismeri és tiszteletben tartja a fényképen ábrázolt személyeket.
⬤ Az utcai és kocsmai élet ritka vizuális dokumentumaként szolgál a 60-as évektől a 90-es évekig.
⬤ Kiváló minőségű, érzelmeket és nosztalgiát keltő fotográfia, amelyet neves fotósok munkáihoz hasonlítanak.
⬤ Egyedülálló perspektívát kínál a gyakran kívülállóknak tekintett emberek életére.

⬤ Egyes nézők félreérthetik a könyv szándékát, és helytelenül címkézhetik a témákat.
⬤ A kritikákban nem jelennek meg jelentős ellenérvek, de a karakterek címkézésével kapcsolatban előfordulhat érzékelési probléma.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Baltimore Portraits

Könyv tartalma:

A Baltimore Portrék Amos Badertscher fotóinak egyedülálló bemutatása. Ezek a portrék - amelyekhez sok esetben megrendítően leleplező, kézzel írt elbeszéléseket fűznek az alanyokról - Baltimore egy olyan szektorát mutatják be, amely eddig nagyrészt észrevétlen maradt, és ritkán dokumentálták. Ebben a kötetben a bárban és az utcán élő emberekről - transzvesztitákról, sztriptíztáncosokról, drogfüggőkről, drag queenekről és stricikről - készült képek egy húszéves időszakot ölelnek fel az 1970-es évek közepétől az 1990-es évek közepéig. Badertscher megragadó és melankolikus fotói egy olyan kultúrát dokumentálnak, amely a kábítószerrel való visszaélés, az AIDS és gyakran a társadalmi vagy családi elhanyagolás miatt gyakorlatilag eltűnt.

Az, hogy a fotográfus inkább a tartalomra, mint a kifinomult technikára összpontosít, felfedi portréinak intenzíven személyes - sőt, önéletrajzi - jellegét. Egyszerűségük a szöveg intimitásával együtt olyan módon hat a nézőre, amelyet nem könnyű elfelejteni. Tyler Curtain bevezetője kontextusba helyezi a fényképeket mind Baltimore és queer szubkultúrájának történetében, mind pedig Nan Goldin, Robert Mapplethorpe, Cindy Sherman, Duane Michaels és mások fotóművészek kortárs munkáihoz viszonyítva. A Curtain a Bardertscher művészetének alapkérdéseit a meleg és leszbikus kulturális politikához viszonyítva is elhelyezi.

A portrék e lenyűgöző gyűjteménye a fotográfus megható szövegével együtt nemcsak a fotósok és a művészet rajongóinak általános közönségére lesz hatással, hanem a meleg- és leszbikus tanulmányokkal, a queer elmélettel és általában a kulturális tanulmányokkal foglalkozókra is. A kötet a Duke Egyetem Művészeti Múzeumával közösen jelenik meg.