Olvasói vélemények
Összegzés:Az Everywhere I Look Ona Gritz lebilincselő memoárja, amely húga, Angie tragikus történetét dolgozza fel, akit családjával együtt 1982-ben meggyilkoltak. A könyv szívből jövő tisztelgés Angie előtt, miközben a családi titkokba és az életüket alakító működési zavarokba is belemerül. Gritz mélyen személyes reflexióit nyomozói munkával ötvözi, hogy feltárja nővére életének és halála körülményeinek összetettségét, így a könyv a testvéri szeretet, a trauma és a gyógyulás megható feltárása.
Előnyök:A könyv gyönyörűen megírt, költői nyelvezettel érzékelteti a családi kapcsolatok összetettségét. Gritz sikeresen ötvözi a személyes emlékeket a nyomozói történetmeséléssel, és éleslátó gondolatokat nyújt a családi dinamikáról és a trauma hatásáról. A kritikusok megjegyezték az elbeszélés erős érzelmi vonzerejét, a fájdalmas igazságok feltárásának képességét, valamint a szerző bátorságát, hogy szembenézzen a családja múltjával. Sok olvasó úgy találta, hogy a könyv lebilincselő és magával ragadó olvasmány, dicsérve a mélységét, a szívét és a magával ragadó történetmesélést.
Hátrányok:Néhány olvasó megemlítette az elbeszélés ismétlődésének pillanatait, ami arra késztette őket, hogy bizonyos részeket átfussanak. Azt is megjegyezték, hogy a könyv mélyen tragikus, és egyes olvasók számára érzelmileg nehéz lehet. Ezenkívül a családi titkok és a működési zavarok összetettsége megkövetelheti a családi traumák megértését, ami egyesek számára kihívást jelenthet.
(54 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Everywhere I Look
Könyv tartalma:
Readers Choice Gold Award a legjobb felnőtt könyv kategóriában.
Független szerzői díj az új nem fikciós könyvek kategóriájában.
Független szerzői díj a True Crime kategóriában.
A Független Könyvszemle kötelező olvasmánya.
1982-ben a huszonöt éves Angie Boggsot, aki második gyermekével volt terhes, férjével és kisfiával együtt brutálisan meggyilkolták. Az erőszak szörnyűségéhez és a veszteség óriási mértékéhez rosszul felkészülve Angie nővére, Ona, a másodéves főiskolás, zsibbadtnak érezte magát. Mélységesen szégyellte is, hogy képtelen volt gyászolni.
De a szégyen, akárcsak nővére hiánya, Ona jól ismerte. Amióta az eszét tudta, szégyellte, hogy a szüleik kirívóan kivételezett gyermeke. A fogyatékos lány, akit kényeztettek és védtek, miközben Angie-t felváltva büntették és elhanyagolták, végül pedig elküldték.
Csak harminc évvel a gyilkosságok után, amikor már mindkét szülőjük eltűnt, Ona pedig majdnem kétszer annyi idős volt, mint amennyit Angie elérhetett, vette a bátorságot és a nyomozói kényszert, hogy mindent megtudjon a nővére viharos életéről és elképzelhetetlen haláláról. Az eredmény a Mindenhová nézek, egy gyönyörűen megírt memoár testvériségről, vágyakozásról, valódi bűnügyekről és családi titkokról. Mélyen megindító számvetés és szerelmes levél.
