Encouraging Encounters
A lelkigondozást sok évtizeden át csupán pszichológiai terminológiával írták le. Bár a gondozás a leghasznosabb, több mint pusztán tanácsadási technikák és meghallgatási készségek, amelyek főként emberi mivoltunk affektív és kognitív dimenziójával foglalkoznak. A családi, generációk közötti, szociális és kapcsolati dinamika többet jelent, mint a beszélgetés, a beszéd és a verbalizálás. A tét a kapcsolatok minősége és az emberi találkozások megbízhatósága, legitimitása és hitelessége.
Az emberi találkozásokat az igazságosságnak, az etikai érzékenységnek és az együttérző, a másikkal való együttlét ethoszának kell irányítania. Ez az idő újfajta megértését feltételezi, amely az ápolás, a megbocsátás, a megbékélés és a feltétel nélküli elfogadás módjában van jelen, még a másik, mint ellenálló ellenfél feltétel nélküli befogadásában is. A kölcsönös bizalom és bizalom megteremtése érdekében az idő a kapcsolati kérdésekben megosztást, együttélést és a másik sérültségeinek elérését jelenti a társadalmi előfeltevéseken és megbélyegző előítéleteken túl.
Ebben az értelemben a találkozások bátorítása nélkülözhetetlen láncszemnek tekinthető a valódi párbeszédről mint a lelkigondozás alapvető jellemzőjéről szóló elméleti és paradigmatikus reflexióban.
Hozzájárul a klinikai lelkigondozás tudományágának tudományos diskurzusaihoz, valamint a lelkipásztori szolgálathoz. Célja a remény, a vigasztalás, a gyógyulás és az élet fájdalmas kudarcai ellenére való talpra állás rugalmas bátorságának elősegítése. A bátorító találkozások lényegi érvének megragadására Thomas Mann József és testvérei című regényének szavait használhatjuk:
"Az élet lényege a jelenlét.".
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)