Before Ever After

Olvasói vélemények

A Before Ever After egy regény, amelynek középpontjában Shelley és Max összefonódó szerelmi története áll, és amely a halhatatlanság, a kaland és az időutazás témáit járja körül. A könyvet szellemes próza, izgalmas történelmi elemek és lebilincselő elbeszélés jellemzi, amely érzelmek egész sorát váltja ki az olvasóból. A kivitelezéséről azonban eltérőek a vélemények, egyesek a mélységét és kreativitását dicsérik, míg mások szerint hiányzik belőle a koherencia és a lezárás.

⬤ Magával ragadó és jól megírt szerelmi történet, egyedi előzményekkel.
⬤ Okos és szellemes próza, humoros és érzelmileg mély pillanatokkal.
⬤ A történelem és a jellemfejlődés izgalmas feltárása.
⬤ Szuggesztív írás, amely gyönyörűen írja le a helyszíneket és a karaktereket.
⬤ Meglepő fordulatok, amelyek lekötik az olvasót.

⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy az írásmód szétesett és nehezen követhető a hosszú fejezetek és a túlzott jelenetmegszakítások miatt.
⬤ A főszereplő, Shelley kritikája, miszerint a főszereplő nyafogós vagy túl drámai.
⬤ A befejezés sok olvasót elégedetlenül hagyott, hirtelennek és befejezetlennek érezték.
⬤ Bizonyos cselekménypontokat, különösen a halhatatlanság és a karakterek háttértörténete körül, zavarosnak vagy megoldatlannak éreztek.

(264 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

"Egy okosan megírt romantikus, rejtélyes és történelmi kaland, mindez egybecsomagolvaegy olyan lapozgató könyv, amely a végéig izgalomban tart."" - Adena Halpern, Az életem tíz legszebb napja szerzője.

Három évvel férje, Max halála után Shelley nem érzi magát jobban hozzászokottnak az özvegységhez, mint azon a szörnyű első napon. Egészen addig, amíg meg nem szólal a csengő. Egy fiatalember áll a lépcsőjén, aki annyira hasonlít Maxre - ugyanaz a mosoly, ugyanaz a szem, ugyanaz a kor, ugyanaz az imádnivaló púp az orrán -, hogy akár Max rég elveszett rokona is lehetne. Paolo néven mutatkozik be, aki olasz szerkesztője az amerikai dohányzókönyveknek, és megmutat Shelley-nek néhány gyerekkori fotót. Paolo elmondja neki, hogy a képeken látható férfi, a szakállas férfi, aki Paolo szerint a nagyapja, bár úgy tűnik, sosem öregszik, Max. Az ő Maxja. És ő él és virul.

Bármennyire is felháborítónak tűnik Paolo állítása - hogyan lehet, hogy a férje életben van? És ha igen, miért nem kereste fel? --Shelley kétségbeesetten szeretné megtudni az igazságot. Ő és Paolo átrepülik a világot, hogy felkutassák Maxet - ha tényleg Max az. Útközben Shelley elmeséli az európai csomagtúrát, ahol megismerkedtek. Miközben újra átéli Max történeteit véres párizsi barikádokról, középkori osztrák konyhákról és eltemetett római csónakházakról, Shelley kezdi összerakni a történetet, hogy ki is volt a férje, és mit jelentenek ezek az új felfedezések a "boldogan éltek, amíg meg nem haltak" számára. És ahogy ő és Paolo egyre közelebb kerülnek az igazsághoz, Shelley rájön, hogy nem minden történet végződik ott, ahol végződnie kell.