Olvasói vélemények
Összegzés:A behaviorizmusról szóló könyv a Watson alapgondolatai iránti csodálat és a gyermekneveléssel és pszichológiával kapcsolatos különösen ellentmondásos nézeteinek kritikája keverékét mutatja be. Miközben számos kritika dicséri az elképzelések világosságát és eredetiségét, jelentős aggályok is felmerülnek Watson elméleteinek etikai következményeivel kapcsolatban.
Előnyök:⬤ Jól megírt és könnyen érthető
⬤ forradalmi gondolatokat mutat be a behaviorizmusról
⬤ értékes betekintést nyújt az emberi viselkedésbe és fejlődésbe
⬤ a modern pszichológiához való fontos hozzájárulásként tartják számon.
Hátrányok:⬤ A gyermekneveléssel kapcsolatos elavult nézetek a bántalmazással egyenlőségjelet tettek
⬤ néhány olvasó nehezen olvasta
⬤ ellentmondásos örökség a pszichológiai gyakorlatok etikájával kapcsolatban.
(13 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Behaviorism
Könyv tartalma:
Watson volt a behaviorizmus atyja. A témában tartott, ma már nagyra becsült előadásai a behaviorizmust olyan természettudományként határozták meg, amely az emberi alkalmazkodás egész területét a magáénak tekinti. A behaviorista pszichológia feladata az emberi tevékenység előrejelzése és irányítása. A terület célja, hogy az inger hatására képes legyen megjósolni a választ, vagy a reakciót látva megismerni az azt kiváltó ingert. Watson azt állította, hogy a pszichológia annyit ér, amennyire a megfigyelései jók: mit tesz vagy mond a szervezet az általános környezetben.
Watson azonosította a tanulás "törvényszerűségeit", köztük a gyakoriságot és a visszatérést. Kimble tökéletesen világossá teszi, hogy Watson behaviorizmusa, bár mélyen adós maradt Ivan Pavlovnak, a megismerés, a nyelv és az érzelmek kezelésében túlmutatott az orosz mesteren. Világossá válik, hogy a behaviorizmus minden, csak nem az a redukcionista karikatúra, amilyennek a kritikai irodalomban gyakran beállítják. Már csak ezért is érdemes a művet széles körben olvasni.
A viselkedéselmélet, ahogy az a kor pszichológiájára jellemző volt, alkalmazások széles skáláját kínálta - amelyek mindegyike a felvilágosult oldalra sorolható. A vegyes üzenetek idején Watson a gyermekverés és a bántalmazás ellen, a gyárak vezetésének felvilágosult technikáinak mintái mellett, valamint a betegek gyógyítása és a bűnözők kis csoportjának elkülönítése mellett érvelt, akiket nem lehet megjavítani. És megelőzve Thomas Szasz-t, a szigorúan mentális betegségek doktrínája ellen érvelt, és a viselkedési betegségek és zavarok alapos vizsgálata mellett. Kimble briliáns bevezetője Watsonhoz a szubjektivizmus kihívásával zárul, hogy bizonyítékot szolgáltasson arra, hogy Watson behaviorizmusa nem tudja megmagyarázni az emberi cselekvéseket az elméről alkotott introspektív elképzelések nélkül. A társadalomtudományok e valódi klasszikusa hi századunkban nemcsak a pszichológiai kutatások végzése, hanem a tudományfilozófiai és ismeretszociológiai tanulmányok szempontjából is releváns marad.
