Értékelés:
A könyv a gyári rendszer mélyreható történelmi elemzését nyújtja, a 18. századtól napjainkig tartó időszak társadalmi-gazdasági hatásaira összpontosítva, különös hangsúlyt fektetve a munkaügyi kapcsolatokra, az iparosításra és a gyártás fejlődésére. A kritikák szerint jól kutatott és informatív elbeszélésről van szó, de a kivitelezéssel, részletességgel és fókusszal kapcsolatban eltérőek a vélemények.
Előnyök:Jól megírt és részletes, lenyűgöző áttekintést nyújt a gyárak történetéről, éleslátó elemzést a gyártás társadalmi-gazdasági hatásairól, különösen a kommunista és kapitalista ideológiák összefüggésében. A kutatási mélység dicséretes, különösen a Szovjetunióról és a gyári rendszerek átalakulásáról szóló fejezetek. Sokan a kezdeti fejezetek után is lebilincselőnek találták, és értékes forrásként azonosították a munka dinamikájának és az iparosodásnak a megértéséhez.
Hátrányok:Néhány olvasó unalmasnak vagy túlságosan részletesnek találta a könyvet, különösen az első fejezetekben. A címet némileg félrevezetőnek ítélték, és panaszkodtak az illusztrációk és egyes témák bemutatásának hiányára. A kritikusok rámutattak olyan fontos szempontok elhanyagolására, mint a fosszilis tüzelőanyagok szerepe az iparosodásban és a munkaügyi kapcsolatok kiegyensúlyozott szemlélete. Egyesek úgy vélték, hogy a könyv egyes részeknél elvesztette a fókuszt, és nem vizsgálta megfelelően más országok ipari tapasztalatait, ami elfogultnak vagy átfogó elemzés híján lévőnek tűnt.
(49 olvasói vélemény alapján)
Behemoth: A History of the Factory and the Making of the Modern World
Gyári világban élünk: a modern élet a gyári termelés, a hatékonyság és a technológia három évszázados fejlődésére épül. De az óriásgyárak a kezdetektől fogva táplálják a jövővel kapcsolatos félelmeinket is, amikor William Blake "sötét sátáni malmoknak" nevezte őket. Számos gyár, amely az elmúlt két évszázadban működött - például Homestead, River Rouge és Foxconn -, a munkaerő kizsákmányolásáról és az osztályharcról volt ismert, amelyet kiváltottak, nem is beszélve a gyári termelés által az ipari forradalom kezdetétől napjainkig okozott környezeti pusztításról.
Az ünnepelt történész, Joshua B. Freeman nagyszabású, ugyanakkor csodálatosan közérthető tudományos művében elmeséli a gyárak történetét, és megvizsgálja, hogyan tükrözte az iparosodással és a társadalmi változásokkal kapcsolatos álmainkat és rémálmainkat egyaránt. Elkalauzolja az olvasót az ipari forradalmat meghajtó angliai textilgyáraktól és a New England-i gyárvárosoktól a huszadik századi Amerika, Kelet-Európa és a Szovjetunió kolosszális acél- és autógyárain át a mai, Kínában és Vietnamban tornacipőket, játékokat és mobiltelefonokat gyártó óriásgyárakig.
Freeman szerint az óriásgyár olyan forradalmat indított el, amely átalakította az emberi életet és a környezetet. Nyomon követi a gyárakról és a társadalmi fejlődésről szóló vitákat olyan kritikusokon és bajnokokon keresztül, mint Marx és Engels, Charles Dickens, Alexander Hamilton, Henry Ford és Joszif Sztálin. Felvázolja a szakszervezetek és a munkásjogi csoportok tiltakozását a szokásos ipari gyakorlatok ellen, amelyek a munkanapok lerövidítéséhez, a gyermekmunkára vonatkozó törvényekhez, a szervezett munka védelméhez és még sok máshoz vezettek.
A Behemótban Freeman azt is feltárja, hogy a gyárak hogyan váltak a nagy csodák tárgyává, amelyek a maguk idejében egyszerre inspirálták és elborzasztották a művészeket és írókat. Megvizsgálja a gyárak ábrázolását Charles Sheeler, Margaret Bourke-White, Charlie Chaplin, Diego Rivera és Edward Burtynsky munkáiban.
Behemót a globális ipar nagyszerű történetét meséli el az ipari forradalomtól napjainkig. Ez a mű a gyárakról és azokról az emberekről szól, akiknek a munkája működtette őket. És átható perspektívát kínál arról, hogy a gyárak hogyan alakították társadalmainkat és a mostani kihívásokat.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)