Beholding: Situated Art and the Aesthetics of Reception
A Beholding a műalkotás és a néző térbeli találkozását vizsgálja. Azt állítja, hogy a meghatározott helyekre vagy körülményekre készült műalkotások kölcsönös találkozást strukturálnak, amelyet a szemlélő jelenléte tesz teljessé.
Ezek olyan művek, amelyek a „szemlélő részesedését” követelik, de nem azért, ahogy Ernst Gombrich híres állítása szerint, hogy fenntartsák az illúziót. A Beholding inkább „engedélyezett” imaginatív és kognitív kivetítések összességeként alakítja át Gombrich elképzelését a szemlélő részesedéséről. Minden fejezet egy-egy műalkotást keretez egy-egy kiegészítő elméleti szöveg hatásköréből.
A könyv a térben elhelyezett találkozás transzhistorikus fogalmát állítja fel, és megvizsgálja az építészeti befogadó szerepét a szemlélő orientációjának játékba hozásában. A könyv a gyakorlatok változatos skáláját vonultatja fel: a reneszánsz festészettől és a csoportos portréfestészettől az installációs és performanszművészet intermédiás gyakorlatáig.
A könyv a befogadásesztétika széleskörű tárgykörében íródott, és a szemlélet fenomenológiai elméletét javasolja, amelyet a műalkotások és térbeli kontextusaik alapos vizsgálatával érvelve, magyarázó potenciáljuk alapján választja ki. Ezek a különböző találkozások különböző konstitutív szerepeket osztanak ki a szemlélő számára, és nemcsak a térbeli és időbeli tájékozódást hozzák játékba, hanem az anticipált elképzelések és hiedelmek repertoárját is.
