Bekeretezve!

Olvasói vélemények

Christopher Martin könyve, a 'Framed! Labor and the Corporate Media” című könyvében kritikusan vizsgálja, hogy a vállalati média hogyan mutatja be félre a szakszervezeteket és az előttük álló kihívásokat. A könyv a szakszervezetekről előítéletekkel rendelkező olvasóknak szól, és alapos elemzést nyújt a munkaügyi kérdésekről és a mögöttük álló tudósítási folyamatokról. Rávilágít az alternatív média-megközelítések szükségességére, és arra ösztönzi a szakszervezeteket, hogy a jobb képviselet érdekében alakítsák át stratégiáikat.

A könyv jól megalapozott és hiteles, mivel Martin széleskörű tapasztalattal rendelkezik a témában. Időrendi sorrendbe van rendezve, és képeket, idézeteket és statisztikákat használ a megértés érdekében. Egyedülálló betekintést nyújt abba, hogy a média hogyan alakítja a munkaügyi kérdéseket, és a szakszervezetek számára megvalósítható lépéseket javasol a képviseletük javítására.

Néhány olvasó kissé sűrűnek vagy akadémikusnak találhatja a média gondolatmenetére való összpontosítást. Emellett a szerző a média bevonásának korlátozott megközelítését javasolja, elsősorban az online platformokon keresztül, ami figyelmen kívül hagyhatja a hagyományos média jelentőségét egyes közönségek számára.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Framed!

Könyv tartalma:

Christopher R. Martin azt állítja, hogy a mainstream hírmédia (és a mögöttük álló nagyvállalatok) rossz színben tünteti fel a munkásmozgalmat, még akkor is, ha az elfogultság látszatát is kerüli. Martin úgy találta, hogy a hírmédia "közös nevezőt" konstruál a szakszervezeti és a menedzsment álláspontjai között azáltal, hogy a munkaügyi kapcsolatokról a fogyasztók szemszögéből tudósít.

Martin öt olyan központi történetmesélési keretet azonosított, amely ezt a fogyasztói orientációt használta, és amely az 1990-es években többször is megjelent a hírmédia tudósításaiban a főbb munkaügyi történetekről: a General Motors Willow Run összeszerelő üzemének 1991-94-es leállítása a Michigan állambeli Ypsilantiban; az American Airlines légikísérőinek 1993-as sztrájkja; a Major League Baseball 1994-95-ös sztrájkja, az 1997-es United Parcel Service sztrájkja és a Kereskedelmi Világszervezet seattle-i konferenciája elleni 1999-es tüntetések.

Martin szerint a hírmédia fogyasztói "felfogása" a munkásmozgalomról azt eredményezi, hogy az állampolgárság, a politikai aktivitás és az osztálykapcsolatok kérdései háttérbe szorulnak, és a fogyasztás és az osztálymentes Amerika mítoszának kérdései előtérbe kerülnek. Martin szerint ahelyett, hogy elősegítenék a közszférát, a demokratikus eszményt, amelyben a nyilvánosság részt vehet a felfedezésben és a racionális-kritikus vitában, a hírszervezetek egy fogyasztói szférát alakítottak ki, amelyben a közbeszédet és a cselekvést a fogyasztói érdekek határozzák meg - a sztrájkok, a munkabeszüntetések, a leállások és a tiltakozások hatása az általános fogyasztói gazdaságra, valamint az olyan dolgok árára, minőségére és elérhetőségére, mint az autók, a repülőjegyek és a baseball-jegyek.