Inside Looking Out: The Life and Art of Gina Knee
Gina Knee (1898-1982) amerikai festőművésznő fontos, szinte alig elismert művész, akinek pályája öt évtizedet és számos helyszínt ölelt fel: dolgozott a délnyugaton, délen, Kaliforniában és New Yorkban. Az 1940-es évektől kezdődően mindkét tengerparton rendeztek önálló kiállításokat, és művei bekerültek jelentős köz- és magángyűjteményekbe.
Korának néhány jelentős művészét ismerte, és együtt állított ki velük: Jackson Pollock, Willem de Kooning, Mark Tobey és harmadik férje, Alexander Brook. Mégis, mint sok művész - különösen a nők -, akik a mainstream művészeti mozgalmak peremén dolgoztak, az ő eredményei is majdnem feledésbe merültek a művészet szupersztárjainak megteremtésére irányuló rohanásban. Ez a könyv a művész életének és munkásságának alapos vizsgálata, a tétova művészi kezdetektől a modernista és absztrakt látásmódot tükröző, rendkívül eredeti festményekben való kiteljesedésig.
Az Inside Looking Out is tükrözi azt a művészettörténeti felismerést, hogy a művészet éppúgy a kultúra terméke, mint az elszigetelt "zsenik" megfoghatatlan, kiváltságos tevékenysége.
A könyv központi témája Knee azon erőfeszítései, hogy megtalálja a házasság és élete munkája közötti kényes egyensúlyt, amelyet leveleiben és a barátaival folytatott beszélgetéseiben követhetünk nyomon. Története új betekintést nyújt a század közepének amerikai művészetébe és életébe.
Gina a férje igényeihez igazodva módosította időbeosztását. Korán keltek, a nő elkészítette a reggelijét és becsomagolta az ebédjét, majd a hajnali rohanó forgalomban elvitte a munkahelyére. Hazatérve szembesült a háztartás vezetésének új feladataival segítség nélkül.
A mosogatás, ágyazás, portörlés, mosás - mindazok a dolgok, amelyeket a középosztálybeli nők az 1940-es években természetesnek vettek - frusztráló és időigényes volt. "Egyszerűen órákba telik, mire elvégezhetem azt, amit egy szervezett háziasszony egy óra alatt" - panaszkodott. Gina jómódú neveltetése és az, hogy Santa Fében könnyen talált cselédeket, hozzászoktatta őt ahhoz, hogy órákat töltsön el úgy, ahogyan akarja.
A háborús Los Angelesben, amikor lehetetlen volt cselédeket találni, hirtelen mindent neki kellett csinálnia, és ez hamarosan terhesnek tűnt. Kénytelen volt feláldozni értékes műtermi idejét az ismétlődő háztartási rutin követelményeinek, és szembesült az új valósággal: most már le kell mondania a saját élete feletti irányítás bizonyos fokáról.
A pénz, a saját, független jövedelme korábban az idő luxusát biztosította számára - időt, amelyet úgy használhatott fel, ahogy egy férfi teszi, a szakmai tevékenységre, megszabadulva az unalmas házimunkától. Most a háború kiegyenlítő hatása határozottan emlékeztette őt arra, hogy nő, és olyan helyzetben van, ahol a jólét nem adhatja meg az alkotás zavartalan szabadságát. Élete a feje tetejére állt, prioritásai megkérdőjeleződtek, Ernie-vel (Knee) való kapcsolata megromlott.
