Indigenous and Local Water Knowledge, Values and Practices
Ez a könyv tudásbázist nyújt a meglévő őshonos és helyi vízügyi ismeretekről, értékekről és gyakorlatokról, valamint arról, hogy hogyan lehet ezeket a vízügyi ismereteket a döntéshozatali folyamatba beépíteni. A könyv nemcsak az őshonos tudás használatának előnyeit mutatja be, hanem azokat az akadályokat és hiányosságokat is, amelyeket figyelembe kell venni a hagyományos tudás és értékek helyi szintű érvényesítésének tervezése során.
A fejezetek a világ különböző részeiről származó esettanulmányokat tartalmaznak, amelyek bemutatják, hogy a vízzel kapcsolatos őshonos, vallási és kulturális értékek hogyan alakultak át az őslakosok vízhasználati és vízvédelmi magatartásává, biztosítva az erőforrások hosszú távú fenntarthatóságát. Világszerte figyelmet fordítanak arra, hogy az őslakosok és a helyiek tudását új információkkal és innovációval kombinálják a jövőbeli vízbiztonság elérése érdekében. E tekintetben ez a könyv időszerű, releváns és jelentős, mivel legjobb tudomásunk szerint ez az első olyan könyv, amely kizárólag az őslakosok és a helyiek tudásával, értékeivel és gyakorlatával foglalkozik a vízgazdálkodás, a vízminőség ellenőrzése, használata és megőrzése terén.
Mivel egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a nemzetközi szervezetek, mint például a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos-politikai platform (IPBES), az őshonos és helyi ismereteknek a természeti erőforrások irányításába és megőrzésébe való bevonására, a javasolt könyv jelentősen hozzájárul a meglévő tudásbázishoz, és bemutatja, hogy milyen fontos az őshonos vízügyi ismeretek és gyakorlatok beépítése a vízügyi irányításba és döntéshozatalba. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, felismerve az őshonos tudásrendszerek jelentőségét, hangsúlyozták annak bevonását a fenntartható fejlődési célok legtöbb szempontjába és alapelvébe.
Az olyan SDG-khez való közvetlen kapcsolódások mellett, mint a zéró éhezés (SDG 2), a szegénység felszámolása (SDG 1) és az éghajlatváltozás elleni fellépés (SDG 13), az őshonos és helyi tudásrendszerek közvetlenül kapcsolódnak a tiszta vízhez és a higiéniához (SDG 6). A könyv hasznos lesz az őshonos tudás és oktatás, a vízügyi kormányzás, a közösségi szintű tervezés és a vízügyi fenntarthatóság területén dolgozó kutatók és hallgatók számára.
A könyvre hivatkozhatnak a posztgraduális kurzusok során és azon túl is, valamint a politikai döntéshozók, természetvédők, nem kormányzati szervezetek, fejlesztési szakemberek és helyi kormányzati tisztviselők.