Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Beowulf and the Grendel-Kin: Politics and Poetry in Eleventh-Century England
A "Beowulf és a Grendel-rokonság: Politika és költészet a tizenegyedik századi Angliában" című könyvében Helen Damico először tárgyalja koncentráltan a Beowulf 3182 sorának beavató kétharmadát az angol-dán Angliában a tizenegyedik század első felét kitevő viharos évek összefüggésében Damico éles érveket hoz fel amellett, hogy a Cnut és fiai uralkodásához tartozó főbb történelmi események és személyiségek az "Angolszász krónikában" feljegyzett Cnut és fiai uralkodásának idejéből származnak, ", az "Encomium Emmae Reginae", valamint a főbb kontinentális és skandináv történelmi szövegek feltűnő párhuzamokat mutatnak a BL-ben szereplő A író, Cotton Vitellius A.
által feljegyzett legalább nyolc elbeszélési egységben található eseményekkel és személyekkel. xv, amelyek a versnek a legendás szkíta királyok bukásáról szóló, kvázi hatodik századi elbeszélését alkotják.
Tekintettel a költő kompozíciós készségére - amely alapjában véve széleskörűen relációs és eklektikus - és a gyakorló szkaldákhoz való rokonságára, a párhuzamok e sorai aligha lehettek véletlenek. Damico inkább amellett érvel, hogy más, az angol-dán birodalom felemelkedését sirató, sötéten szatirizáló vagy épp ellenkezőleg, ünneplő XI. századi szövegek kontextusában vizsgálva a beowulfiai egységek mélyebb megértést hozhatnak a költő kompozíciós folyamatának összetettségéről.
Damico bemutatja, hogyan használja a költő a szakmája eszközeit - tömörítést, helyettesítést, a karakterek ügyes kódolását - a történelem súlyos társadalmi-politikai "tényeinek" újraértelmezésére és átalakítására, hogy egyfajta történelmi allegóriaként jellemezhető művet hozzon létre, amelyben két párhuzamos elbeszélés, egy szó szerinti és egy burkolt, egyszerre működik. A "Beowulf és a Grendel-rokonság" a költemény történetét nem szörnyelbeszélésként, nem folklorisztikus és nem is kizárólag legendás meseként, hanem inkább korának költeményeként, a tizenegyedik századi angolszász Anglia első felének társadalmi-politikai eseményeivel megbirkózó és azokat átformáló történelmi allegóriaként fekteti le.
