Beric, a brit: A római invázió története

Olvasói vélemények

A „Beric, a brit” kritikái kiemelik, hogy GA Henty lebilincselő történelmi regénye, amely a háborúskodás, az üldözés és a személyes diadal témáit járja körül Néró császár idején. Míg a történetmesélést a részletesség és a karakterfejlődés miatt értékelik, sok kritikus csalódottságát fejezte ki a kiadás minőségével és formázásával kapcsolatban, különösen a kis nyomtatási méret miatt.

A könyv gyönyörűen megírt, magával ragadó karakterekkel és gazdag történelmi háttérrel. A recenzensek dicsérték az erős elbeszélést, a részletes leírásokat, valamint azt, ahogyan a római és brit történelem hátterében a bátorság és a hit témáit beépíti. Sokan találták élvezetesnek és olvasásra érdemesnek.

Több recenzens jelentős problémaként említette, hogy a nyomtatási méret rendkívül kicsi, ami megnehezíti a látássérült olvasók számára a kényelmes olvasást. A formázási problémákat is kiemelték, beleértve a rossz margókat és az általános megjelenítést. Emellett néhányan úgy vélték, hogy bizonyos történelmi események ábrázolása eltúlzott vagy pontatlan, és hogy a történet túlságosan Rómára összpontosít, nem pedig Nagy-Britanniára.

(39 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Beric the Briton: A Story of the Roman Invasion

Könyv tartalma:

"Nagy reményeket fűzök hozzád, Beric. Tudom, hogy bátor vagy, hiszen a minap egy kézzel, egy nyílvesszővel megöltél egy nagy farkast; de a bátorság mindenkiben közös, nem hiszem, hogy a törzsben lenne gyáva. Úgy vélem, intelligens vagy. A múlt héten az erdőben konzultáltam az öreg druidával, aki magas sorsot jósolt neked; és amikor a hírnök elhozta a római felszólítást, hogy adjalak át túsznak, úgy tűnt, hogy mindenekelőtt ez az, ami a legjobban megfelelne neked a jövőbeli uralkodásra. Nem vagyok nagyravágyó veled, Beric. Nem érdekelne, ha az összes brit királya lennél. Én a mi országunkra gondolok. Nagyszerű vezetőre van szükségünk, és az istenekhez fohászkodom, hogy találjanak egyet. Ha te lennél az az ember, annál jobb; de ha nem, akkor legyen más. Viselkedj úgy, mint aki egy napon egy brit törzs főnöke lesz, de ne légy mogorva vagy makacs. Vegyülj el szabadon közöttük, tanuld meg a nyelvüket, tudd meg, milyen törvények szerint élnek, nézd meg, hogyan építik azokat a csodálatos házaikat, figyeld meg a katonákat a hadgyakorlaton, hogy amikor visszatérsz közénk, a sarcikat is hasonló harcra nevelhesd. Egyetlen célt tartsatok mindig szem előtt. Gyakoroljátok naponta az izmaitokat, mert közöttünk nem vezethet olyan ember, aki nem olyan erős és bátor, mint a legjobbak, akik követik őt. Viseld magad úgy, hogy minden ember jóindulatában legyél.".

Beric a legjobb tudása szerint teljesítette anyja utasításait. A rómaiak célja mindig az volt, hogy lehetőség szerint győzzék le ellenfeleiket, és a fiúnak nem volt oka panaszkodni a bánásmódjára. Caius Muro, az egyik légió parancsnoka felügyelete alá helyezték, és azonnal kijelöltek egy rabszolgát, aki latinra tanította. Étkezését a ház írnokával és intézőjével együtt fogyasztotta el, mert Caius nemesi családból származott, jelentős vagyonnal rendelkezett, és háza Camalodunum egyik legszebb háza volt. Kedves és igazságos ember volt, és a katonái nagyon szerették. Amint Beric megtanulta a nyelvet, Caius megparancsolta az írástudónak, hogy tanítsa meg a római jog elemeire, egy decuriót pedig arra utasított, hogy vegye kézbe és oktassa ki a fegyverforgatásra.

Mivel Beric egyformán lelkes volt a tanulás és a fegyveres gyakorlatok iránt, mindkét tanítója tetszését elnyerte. Julia, Caius felesége, egy kedves hölgy, nagyon megkedvelte a fiút. "Remek férfi lesz belőle, Caius" - mondta egy nap, amikor a fiú tizennégy éves volt. "Nézd, milyen szép és erős; miért is, Scipio, Metellus centurió fia, két évvel idősebb nála, és mégsem olyan erős, mint ez a fiatal brit.".

- A "Beric The Briton: A Story of the Roman Invasion" című könyvből, írta G. A. Henty.