Berlin árnyai: Dovid Bergelson berlini történetei

Olvasói vélemények

Dovid Bergelson novelláskötete az első világháború utáni Berlinben játszódik, és a kettősség és az ellentétes valóságok közötti zsidó tapasztalat témájára reflektál. Bár a karakterfejlődés erős, a helyszínből hiányzik a gazdag helyérzet, és a történetek kevésbé tűnnek magával ragadónak a korszak más közép-európai irodalmához képest.

A jellemábrázolások erősek, és remek pszichológiai tanulmányokat nyújtanak. A történetek hatékonyan tárják fel a kettősség és a zsidó tapasztalat témáit egy összetett történelmi kontextusban. Joachim Neugroschel fordítása gördülékeny és egyszerű.

A történetek nem keltenek élénk Berlin-érzetet, hiányoznak a korabeli irodalomra jellemző érzékletes részletek. A zsidó kultúra bemutatása minimális, és a weimari Németország mélyebb helyérzetére vagy a weimari Németországban való elmélyültebb élményre vágyó olvasó csalódhat.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Shadows of Berlin: The Berlin Stories of Dovid Bergelson

Könyv tartalma:

A Berlin árnyai részben a második világháború küszöbén egyre ellenségesebbé váló Európa komor krónikája, részben pedig mitikus példázat. Bergelson történetei - szenvedélyes, őszinte, sötét és gyakran mulatságos - a megváltás lehetőségére utalnak, még akkor is, ha a sarkon túli borzalomra utalnak.

„David Bergelson berlini történetei a zsidó kultúra egy hihetetlenül lehetséges pillanatát tárják elénk - azt az időszakot, amikor a kor legnagyobb jiddis írói közül néhányan a német fővárosban a progresszív, modernista alkotók világítótornyát látták. Bergelson egyetlen rövid mondat alatt mesterien ereszkedik le a nyüzsgő berlini utcákról szereplői lelkének mélyére. Prózája szikrázik a stiláris virtuozitástól, a kegyetlen humortól, és a nyugati és a kelet-európai modernizmus zökkenőmentes fúzióját teremti meg.” - Robert Adler Peckerar, oktatási igazgató, Nemzeti Jiddis Könyvközpont

„Kétségbeesett népek Bergelson Berlinje. Történetei az első világháborút követő metropoliszt írják le. Árnyékban lapuló zsidó menekültek történetei ezek, akik gyógyulást és megváltást keresnek az ukrajnai zsidó közösségek szörnyű mészárlásai után. Elszigetelten, elidegenedve, szexuális ragadozók prédájaként és csalások áldozataként ezek a menekültek bosszút forralnak a pogromisták ellen, akikkel a lepukkant albérletekben és a zsúfolt kocsikban könyökölnek össze. Bergelson szereplői olyan figurák, akik elvesztették a középpontjukat, szellemek lakják a panziókat, akik keresik, de nem találják életük értelmét olyan jelentéktelen találkozások közepette, amelyeket világrengető eseményeknek képzelnek. Realisztikus leírásainak szürke világával szemben történeteinek elbeszélői szellemességükkel más, a figurái előtt elzárt emberi lehetőségeket sugallnak.” -Murray Baumgarten, a Kaliforniai Egyetem, Santa Cruz, zsidó tanulmányok igazgatója

„Bergelson zsenialitása túl sokáig jól őrzött titok volt. De most kiderült a titok. Ezek a történetek káprázatosak és pusztítóak, erejük lassan elragad, ahogy a gondosan megmunkált és megdöbbentően őszinte próza oldalról oldalra haladva rádöbbensz az irracionális gonoszság megdöbbentő jelenlétére. Számítson arra, hogy megdöbben.” -Dara Horn, a Képmásban szerzője

Dovid Bergelsont (1884-1952) a huszadik század egyik legjobb szovjet jiddis írójának tartják. A szovjet jiddis kultúra sztálini megtisztításának részeként 1952-ben kivégezték.

Joachim Neugroschel három PEN Fordítói Díj és a Francia-Amerikai Fordítói Díj nyertese. Többek között Franz Kafka, Marcel Proust és Thomas Mann műveit fordította.