Olvasói vélemények
Összegzés:A könyvet nagyra értékelik az építészeti fotózás szerelmesei és az ipari környezet iránt érdeklődők számára. Lenyűgöző fényképeket tartalmaz, és minőségi kiadványnak számít. Egyes kritikák azonban inkább semlegesek, vagy inkább a szállítási szempontokra összpontosítanak, mint magára a tartalomra.
Előnyök:Kötelező darab az építészeti fotózás szerelmeseinek, nagyszerű dohányzókönyv, csodálatos képek, minőségi kiadvány, ideális építészek, művészek és fotósok számára, kiváló állapotban a szállításkor.
Hátrányok:Néhány vélemény langyos volt, kifejezve, hogy a könyv csak „rendben van”, vagy inkább a szállításra, mint a tartalomra összpontosítottak.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Bernd & Hilla Becher: Stonework and Lime Kilns
Könyv tartalma:
Bernd és Hilla Becher közel öt évtizeden át dokumentálta az ipari építészet szinte minden típusát - a víztornyoktól és acélművektől a gáztartályokig és gabonasilókig - Európában és az Egyesült Államokban. Akár egyedi felvételeket, akár a jellegzetes tipológiai rácsokat mutattak be, Becherék fotográfiai tanúságot tettek a XIX.
és XX. századot oly hangsúlyosan alakító ipari forradalomról. Ugyanakkor azonban egy sokkal régebbi gyártási hagyományt is megörökítettek: a kőfejtést és -feldolgozást.
Ez a kötet, amely a Becherek életművének elengedhetetlen kiegészítője, a kőfeldolgozó üzemekről és mészégetőkemencékről készült fotóikat mutatja be, amelyeket Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, Svájcban, Ausztriában és Nagy-Britanniában készítettek az 1980-as és 90-es években.
Minden egyes építmény egyedi, részletei a régiótól és az építési időponttól függnek, és a könyvben olyan épületek is szerepelnek, amelyek alapvető funkciója régi, de ma is fontosak. Bár e képek egy kis része már szerepelt korábbi monográfiákban, ez az első olyan kiadvány, amely átfogó gyűjteményt mutat be a Becherek kőépítészetről és mészégetőkről szóló tanulmányából.
Bernd Becher (1931-2007) és Hilla Becher (szül. 1934) a düsseldorfi Kunstakademie-n találkoztak és 1959-ben dolgoztak együtt először. Az 1960-as évek végétől kezdve munkáik világszerte ismertté váltak olyan jelentős kiállítások révén, mint a Documenta, Kassel, Németország; a Bienal de Sao Paulo; és a Velencei Biennále.
Becherék munkássága világszerte jelentős gyűjteményekben van jelen, többek között a New York-i Museum of Modern Artban és a londoni Tate Galleryben, és számos díjat kaptak, köztük az Erasmus-díjat és a Hasselblad-díjat. Becherék a düsseldorfi Kunstakademie befolyásos tanárai voltak, akik a fotográfusok egy olyan generációját képezték ki, amelyet ma együttesen a düsseldorfi iskola néven ismerünk. Munkáikról több mint egy tucat monográfia jelent meg.
